Ha a fogyatékossággal élő hallgatót felvették az adott felsőoktatási intézménybe, akkor érdemes azonnal tájékozódni a honlapon, hogy ki az egyetemi, főiskolai fogyatékosügyi koordinátor. Ha a koordinátor neve és elérhetősége nem található meg az intézmény honlapján, akkor telefonon kell érdeklődni a rektori hivatalban. Az is előfordulhat, hogy a fogyatékossággal élő hallgatók ügyeiért felelős személy az esélyegyenlőségi bizottság vezetője – esetleg esélyegyenlőségi koordinátor a titulusa. Ebben az esetben, hozzá kell fordulni.

Ki számít fogyatékos hallgatónak a felsőoktatásban?

A felsőoktatási törvény 108. §.  6.pontja  szerint: „fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező): aki mozgásszervi, érzékszervi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.”

Érdemes felfigyelni, hogy az eddig sajátos nevelési igényű tanuló megnevezése a felsőoktatásban már fogyatékossággal élő hallgató! E paragrafus alapján az alábbi fogyatékosságok (korábban SNI kategóriák) megléte esetén élhet a fogyatékos hallgatóknak járó kedvezményekkel a hallgató:

• mozgáskorlátozottság: petyhüdt bénulások;  ortopédiai elváltozások; agykárosodás utáni rendellenességek; amputáció; végtaghiányos fejlődési rendellenességek
• érzékszervi fogyatékosság:
• látássérülés: gyengénlátás, aliglátás, vakság
• hallássérülés: enyhe, közepes, vagy súlyos fokú nagyothallás, siketség
• beszédfogyatékosság: diszfázia, diszlália, diszfónia, dadogás, hadarás, afázia, orrhangzós beszéd, dizartria, mutizmus, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, centrális pöszeség, megkésett beszédfejlődés
• autizmus spektrum zavar: autizmus; Asperger szindróma
• pszichés fejlődési zavar:
• tanulási zavar: diszlexia; diszgráfia; diszkalkulia; diszortográfia, kevert tanulási zavar
• figyelemzavar: hiperaktivitás; figyelemzavar; ADHD
• magatartásszabályozási zavar: szocio-adaptív folyamatok zavarai, érzelmi kontroll zavarai, ön-, vagy mások felé irányuló agresszió, szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartásjellemzők, az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésével együtt járó pszichés zavarok
• halmozott fogyatékosság: bármely, fenti fogyatékosságok közül minimum kettő megléte esetén.

Mit jelent a regisztráció?

A regisztráció azt jelenti, hogy a fogyatékossággal élő hallgató az adott felsőoktatási intézmény szabályzata szerint jelentkezik a fogyatékosügyi koordinátornál, igazolja a fogyatékosságát egy szakértői véleménnyel (ld. következő pont) és jelzi speciális szükségleteit. Ha a fogyatékosügyi koordinátor az igazolásokat elfogadhatónak ítéli, akkor a hallgató fogyatékossága a Neptunban, vagy más elektronikus tanulmányi rendszerben rögzítésre kerül. A fogyatékosságra vonatkozó adatokat csak az erre jogosultságot kapó egyetemi dolgozó láthatja (általában az intézményi fogyatékosügyi koordinátor és a tanulmányi osztály dolgozói). A regisztráció során a fogyatékosügyi koordinátor tájékoztatja a hallgatót arról, hogy milyen speciális szolgáltatásokat nyújt az intézmény a fogyatékossággal élő hallgatóknak (pl. ingyenes fénymásolás; eszközök kölcsönzése, stb. bővebben, ld. később). Egyben felméri a hallgató igényeit is: pl. kér-e személyi segítőt, vagy jegyzetelőt; szüksége van-e adaptált tananyagra; szóban, vagy írásban tudja-e a vizsgakötelezettségét teljesíteni; kér-e többletidőt a vizsgákon, stb. A regisztráció határideje intézményről intézményre változik, azonban általában szeptember végi időpontot szoktak határidőül szabni, aminek az az oka, hogy az EMMI az október 15-ei adatok alapján ad támogatást az intézménynek a regisztrált fogyatékos hallgatók létszámától függően. Természetesen a határidő letelte után is lehet még regisztrálni, ebben az esetben is megilletik a hallgatót a fogyatékos hallgatóknak járó kedvezmények, azonban a pénzügyi kiadással járó szolgáltatásokat nem biztos, hogy az intézmény az adott évben biztosítani tudja.

Hogyan kell igazolni a fogyatékosságot a felsőoktatásban?

Ebben a kérdésben a 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény– külső honlap egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról az irányadó. A 63. § szerint kétféle módon lehet és kell igazolni a fogyatékosság meglétét a felsőoktatási intézmény számára:

(2) ^*  Ha a hallgató (jelentkező) fogyatékossága, sajátos nevelési igénye már a középfokú tanulmányok ideje alatt is fennállt, a fogyatékosság, sajátos nevelési igény a megyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálati intézmények és azok megyei vagy országos szakértői bizottságként eljáró tagintézményei által kibocsátott szakértői véleménnyel igazolható.

(3) ^*  Ha a hallgató (jelentkező) fogyatékossága, sajátos nevelési igénye a középfokú tanulmányok ideje alatt nem állt fenn, a fogyatékosság az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat által kibocsátott szakértői véleménnyel igazolható.

Gyakori probléma azonban, hogy a hallgató tanulási nehézséget igazoló szakvéleményt nyújt be, ami nem egyenlő az egyetemek által elfogadható fogyatékossági kategóriával, ami egyértelműen a tanulási zavar (diszlexia; diszgráfia; diszkalkulia; diszortográfia, kevert tanulási zavar). Ilyen esetekben, ha a hallgató úgy érzi, hogy a nehézségei nem szűntek meg, esetleg súlyosbodtak, akkor a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalhoz kell fordulnia a megfelelő szakvélemény kiadásához.

(74/2015. (III.30.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdése alapján

„A felsőoktatásban részt vevő hallgatók diszlexia, diszgráfia és diszkalkulia fogyatékosságának megállapítására irányuló eljárásban rehabilitációs szakértői szervként Budapest Főváros Kormányhivatala jár el.”  – országos hatáskörben minden Magyarországon lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, felsőoktatásban résztvevő személy esetén.  A Kormányhivatalon belül a Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Főosztály végzi a vizsgálatot, a 1146 Budapest Thököly út 82. szám alatti szakorvosi rendelőben.
Az igazolásokat a regisztráció során, a fogyatékosügyi koordinátornak kell bemutatni, aki fénymásolatot készít a szakvéleményről, az eredeti példányt a hallgató visszakapja.

Mi a feladata a fogyatékosügyi koordinátornak?

A fogyatékosügyi koordinátort az intézmény a szabályzatában rögzített módon nevezi ki. A nagyobb egyetemeken nem csak intézményi fogyatékosügyi koordinátor, hanem kari fogyatékosügyi koordinátorok is segítik a hallgatók tanulmányait. Azt, hogy közöttük milyen a munkamegosztás, az adott intézménytől kell megérdeklődni, amennyiben a honlapon ezt nem teszik nyilvánossá. A 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet azt is szabályozza, hogy milyen végzettséggel kell rendelkeznie a fogyatékosügyi koordinátornak, idézem: a „koordinátornak felsőfokú végzettséggel, valamint fogyatékosügyi kompetenciákkal vagy fogyatékosügyi szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie.”

A fogyatékosügyi koordinátor feladatai (87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 64.§):

• részvétel a fogyatékossággal élő hallgatók által benyújtott, a (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelem elbírálásában és nyilvántartásában, valamint a hallgatót érintő jogorvoslati döntésekben azzal, hogy az a koordinátor, aki a kérelem elbírálásában részt vett, nem vehet részt a jogorvoslati eljárásban,
• kapcsolattartás a fogyatékossággal élő hallgatókkal, azok segítőivel,
• a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányai, vizsgái során alkalmazható segítségnyújtási lehetőségek biztosítása, illetve a fogyatékossággal élő hallgatók által igényelt konzultációs lehetőségek megszervezése,
• javaslattétel a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló normatív támogatások felhasználására, a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzésére.