A fogyatékossággal élő jelentkezők felvételi eljárás során biztosított esélyegyenlőségének feltételeit a 2012. december 29-én megjelent és 2013. január 1-jétől hatályos, a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Kormányrendelet- külső honlap határozza meg, különösen ennek 24.§-a.

Milyen szakra jelentkezhet a sajátos nevelési igényű tanuló, fogyatékossággal élő személy?

Ebben a kérdésben több dolgot érdemes szem előtt tartani. A két legfontosabb tényező a pályaválasztásban a reális önismeret és az érdeklődési kör. A jelentkezőnek tisztában kell lennie azzal, hogy a fogyatékossága nem jelent-e olyan nagyfokú nehezítő tényezőt az adott szak elvégzésében, amely miatt kudarcok érhetik, esetleg nem tudja tanulmányait befejezni. Példaképp említhetem a diszkalkuliát (számolási zavar), amelynek megléte esetén nyilván nem fog a fiatal matematika szakra jelentkezni, azonban nem biztos, hogy tisztában van azzal, hogy ha pl. a szociológia érdekli, akkor olyan tárgyakat kell majd tanulnia, amelyek komoly matematikai kompetenciák meglétét feltételezik (pl. kutatásmódszertan, statisztika, stb.). Habár a felsőoktatási törvény előírja, hogy indokolt esetben a fogyatékos hallgatót  mentesíteni kell egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása vagy a beszámolás kötelezettsége alól, azonban ez a mentesség nem vezethet az oklevél általtanúsított szakképzettség megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez. Mivel a szociológia alapszak képzési és kimeneti követelményében az adatgyűjtés, és feldolgozás, adatelemzés is szerepel, így a fent említett tárgyak alól nem adható mentesség.

Mielőtt szakot választ a leendő hallgató, érdemes elolvasni az adott egyetem honlapján a szak képzési és kimeneti követelményeit és a tantervet is.

Mi a teendő abban az esetben, ha felvételi vizsgát ír elő a felsőoktatási intézmény?

Az alapképzés és az osztatlan képzés felvételi eljárása során a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározva egészségügyi vizsgálatot, pályaalkalmassági vizsgálatot,  gyakorlati vizsgát vagy szóbeli alkalmassági vizsgát tarthat. Érdemes tájékozódni a választott felsőoktatási intézmény honlapján és a felvi.hu- külső honlap honlapon arról, hogy ezek a vizsgálatok, vagy vizsgák a gyakorlatban mit jelentenek. Vannak pl. olyan intézmények, amelyek bizonyos szakok egészségügyi vizsgálatához egy háziorvosi igazolást kérnek arról, hogy az illetőnek nincs tartós, krónikus betegsége, más intézmények pedig a hallgatót nyilatkoztatják arról, hogy nincs olyan betegsége, amely az adott szak elvégzését akadályozhatja.
A rendelet szerint:
Egészségügyi vizsgálat írható elő a következő szakokon: agrár képzési terület: állatorvosi; műszaki képzési terület: had- és biztonságtechnikai mérnöki; művészet képzési terület: minden szakon; művészetközvetítés képzési terület: minden szakon; közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület: a rendészeti, a nemzetbiztonsági, valamint a honvédelmi és katonai képzési ágak minden szakján; orvos- és egészségtudomány képzési terület: minden szakon; pedagógusképzés képzési terület: minden szakon; sporttudomány képzési terület: minden szakon; társadalomtudomány képzési terület: szociális munka és szociálpedagógia szakon.

Pályaalkalmassági vizsgálat a következő szakokon
Tartható: agrár képzési terület: tájrendező és kertépítő mérnöki; műszaki képzési terület: építőmérnöki, építész, építészmérnöki, ipari termék- és formatervező mérnöki, had- és biztonságtechnikai mérnöki; művészet képzési terület: minden szakon; művészetközvetítés képzési terület: minden szakon; közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület: a rendészeti, a nemzetbiztonsági, valamint a honvédelmi és katonai képzési ágak minden szakján; orvos- és egészségtudomány képzési terület: minden szakon; pedagógusképzés: minden szakon; sporttudomány képzési terület: minden szakon;
Kötelező: az osztatlan tanárszakokon.

Gyakorlati vizsga tartható a következő szakokon: művészet képzési terület: minden szakon; művészetközvetítés képzési terület: minden szakon; művészet és művészetközvetítés képzési területekhez kapcsolódó osztatlan tanárszakokon; osztatlan tanárképzésben, amennyiben a szak, vagy szakpár legalább egyike művészeti jellegű.

Ugyanezen rendelet a fogyatékossággal élő jelentkező számára kötelezően előírja a felvételi eljárásban történő részvétel biztosítását és a középiskola ideje alatt kapott kedvezmények megadását. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha pl. az írásbeli dolgozatok megírásához több időt kapott a tanuló, akkor bármely felvételi vizsga alkalmával ugyanezen jog megilleti a jelentkezőt. Amennyiben a felsőoktatási intézmény a felvétel feltételéül egészségügyi, pályaalkalmassági, szakmai alkalmassági követelményt határoz meg, a fogyatékossággal élő jelentkezőt a felsőoktatási intézmény szabályzata szerint illethetik meg kedvezmények illetve felmentések úgy, hogy ezen kedvezményeknek a fogyatékosság jellegéhez kell igazodniuk és nem vezethetnek a felvételhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli teljes felmentéshez.  Mivel ebben a kérdésben az adott intézmény szabályzata a mérvadó, érdemes ezt is a honlapon megkeresni, de talán még jobb megoldás, ha a jelentkező személyesen kér információt akár a tanulmányokért felelős dékán-helyettestől, vagy a tanulmányi osztály vezetőjétől.

Hány pontot kaphat a jelentkező, ha sajátos nevelési igényű tanulóként rendelkezik szakértői véleménnyel, vagy a fogyatékosságot igazoló rehabilitációs szerv által kiadott igazolással?

A rendelet 24.§ b. pontja- külső honlap szerint (a fogyatékossággal élő jelentkező minden jelentkezési helyén 40 többletpontra jogosult )

1. a)^*  a hátrányos helyzetű jelentkező minden jelentkezési helyén 40 többletpontra;
2. b) a fogyatékossággal élő jelentkező minden jelentkezési helyén 40 többletpontra;
3. c)^*  gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesül, és ezt ezen időszakban kiállított igazolással bizonyítja, minden jelentkezési helyén 40 többletpontra jogosult / az alap, az osztatlan és a mesterképzésen is./ (az alap-, az osztatlan- és a mesterképzésen is.)

Ezt a többletpontot azonban csak akkor kapja meg a jelentkező, ha eléri az adott évben meghatározott minimum ponthatárt (2015-ben ez 280 pont).

-alap- és osztatlan szakon 280 pontot

-felsőoktatási szakképzésen 240 pontot

– mesterképzésen pedig 50 pontot.

87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 63 § (2)  bekezdése alapján „ Ha a hallgató (jelentkező) fogyatékossága, sajátos nevelési igénye már a középfokú tanulmányok ideje alatt is fennállt, a fogyatékosság, sajátos nevelési igény a megyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálati intézmények és azok megyei vagy országos szakértői bizottságként eljáró tagintézményei által kibocsátott szakértői véleménnyel igazolható.

(3) ^*  Ha a hallgató (jelentkező) fogyatékossága, sajátos nevelési igénye a középfokú tanulmányok ideje alatt nem állt fenn, a fogyatékosság az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat által kibocsátott szakértői véleménnyel igazolható.”

A sajátos nevelési igényről, vagy a fogyatékosságról szóló szakértői véleményeket  az elektronikus jelentkezés alkalmával kell feltölteni és sikeres felvétel esetén a beiratkozáskor kell az eredeti dokumentumokat bemutatni.