A szakértői véleménnyel kapcsolatos felülvizsgálati és fellebbezési lehetőségek kérdései és válaszai a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet alapján.

Felülvizsgálatot miért és hol kell kérni?

Annál a szakértői bizottságnál ahol a gyermek legutóbbi vizsgálata történt, illetve aki a szakértői véleményben megjelölt intézmény a felülvizsgálatra.

Mit kell/érdemes a kérelemhez csatolni?

  • A korábbi szakértői vizsgálat óta keletkezett orvosi dokumentumok (hallás, látás vizsgálat eredménye, kórházi zárójelentés, gyógyszerelésről dokumentumok, segédeszköz ellátás…)
  • A gyermek, tanuló pedagógusai és fejlesztő szakemberek tapasztalatait összefoglaló pedagógiai jellemzés.
  • Érdemes a szakértői bizottságot megkeresni, a legtöbb helyen saját lista, formanyomtatvány van, amit szükséges benyújtani.

Ki kérheti a gyermek, tanuló felülvizsgálatát?

Ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, vagy sajátos nevelési igényű, a szakértői bizottság hivatalból, hatósági megkeresésre, szülői kérelemre, vagy a szülő egyetértésével a nevelési-oktatási, illetve a szakképző intézmény gyermek nevelését ellátó óvoda, nevelését, oktatását ellátó iskola kérelme alapján felülvizsgálati eljárást folytat le.

A szülő a felülvizsgálati eljárást bármikor kezdeményezheti. A szakértői bizottság a szülő kérelmére akkor köteles lefolytatni a felülvizsgálati eljárást, ha a hivatalból történő felülvizsgálat óta több mint hat hónap telt el, és a soron következő, hivatalból történő felülvizsgálat időpontjáig több mint hat hónap van hátra.

Hogyan történik a felülvizsgálati eljárás?

A felülvizsgálati eljárásra – a folyamatos figyelemmel kísérés kivételével – a szakértői bizottsági vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Mikor kell először felülvizsgálni a szakértői bizottság véleményét?

Általában a szakértői bizottság szakértői véleményét a végrehajtásának megkezdését követő első nevelési év, tanév során hivatalból felül kell vizsgálni. Az első hivatalból történő felülvizsgálatában nem vehet részt az, aki a szakértői vélemény megalkotásában közreműködött.

Különböző állapotok esetén mikor kell felülvizsgálni hivatalból a szakértői véleményt?

Ha a gyermek, tanuló enyhe értelmi fogyatékos, illetve egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd, a szakértői véleményt az első hivatalból történő felülvizsgálat után addig a tanévig, amelyben a tanuló a tíz éves életkort betölti minden második, azt követően és egyéb fogyatékosság, valamint autizmus spektrum zavar esetében, illetve ha a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, addig a tanévig, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti, minden harmadik tanévben hivatalból felül kell vizsgálni.

Felülvizsgálati eljárásról mit kell tudni?

A felülvizsgálat tulajdonképpen a gyermek állapotának kontrollálása, annak megállapítására szolgál, hogy a gyermek állapotának megfelelő ellátásban részesül-e, a korábban szakértői véleményben foglaltak fennállnak-e.  A felülvizsgálati eljárást kérelemre (szakértői bizottsági vizsgálat iránti kérelemnél leírtakhoz hasonlóan szülő vagy nevelési-oktatási intézmény kérelme alapján) illetve hivatalból folytatják le.

Van-e fellebbezési lehetőség, ha a szülő nem ért egyet a szakértői vélemény tartalmával (pl. diagnózis, intézménykijelölés…)?

A gyermek, tanuló ellátására a szakértői véleményben foglaltak szerint akkor kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal a szülő egyetért. Amennyiben a szakértői véleményben foglaltakkal a szülő nem ért egyet, a szakértői bizottság köteles erről a tényről a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes tankerületi központot tájékoztatni.

A szülő közvetlenül is eljárást indíthat a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes tankerületi központnál a szakértői vélemény felülvizsgálatát kezdeményezve. A szülőnek a szakértői véleményben foglaltakkal kapcsolatos egyetértését vagy egyet nem értését írásban kell közölnie.

A szülőnek – a szakértői vélemény kézhezvételétől számítva – tizenöt nap áll rendelkezésre a szakértői vélemény felülvizsgálatának kezdeményezésére. Amennyiben a szülő a szakértői vélemény kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot és nem indítja meg a meghatározott eljárást, az egyetértését megadottnak kell tekinteni.

Mi a teendő, ha a szülő nem ért egyet a szakértői véleménnyel, az abban foglaltakkal, vagy az eljárással? A fellebbezési folyamatban mire lehet számítani?

A kérelmező – a szakértői vélemény vagy a vizsgálat elutasításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított – tizenöt napon belül kezdeményezheti a szakértői vélemény, illetve a vizsgálat elutasításának felülvizsgálatát a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes tankerületi központnál.

 

Ugrás az oldal tetejére ↑

Az oldal legutóbbi frissítése: