Általánosságban elmondható, hogy a lakó funkciójú építmények létesítése esetén a mindenki által használható részek, azaz közhasználatú terek akadálymentességét teljes körűen biztosítani kell, míg a lakások esetében az adott személy igényeire szabott akadálymentességi szint biztosítása szükséges, figyelve arra, hogy későbbi átalakításra-adaptálhatóságra legyen lehetőség.

A jó megoldás legalább annyira tervezői felkészültség és kreativitás függvénye, mint a kellő költségfedezeté. Az akadálymentesség biztosítására irányuló tervezési követelmények bizonyos differenciálásra van lehetőség, illetve szükséges is az adott funkció rendeltetéstől illetve az adott használó képességeitől függően.

A helyes megoldás megtalálása csapatmunka. Az egyéni képességek szintjének feltérképezése és azok lehetséges fejlesztési irányainak kijelölése után a rehabilitációs szakorvos által vezetett team javaslatot ad a képességcsökkenés kompenzálásához igénybe veendő eszközökre vonatkozóan (pl. kerekesszéket ír fel, kapaszkodók elhelyezését indítványozza) továbbá elősegíti a helyes eszközhasználat elsajátítását.

Ugyanakkor az egyéni segédeszközök használatát, használhatóságát – a „steril” rehabilitációs intézeti környezetet elhagyva – a kliens mikrokörnyezetében, azaz a saját lakókörnyezetében, lakásában is biztosítani szükséges. Vagyis minden esetben szükséges a kliens mikrokörnyezetének átalakítása oly módon, hogy a önálló életvitelhez kapcsolódó mindennapos feladatok, tevékenységek teljesítése, elvégzése lehetségessé váljon az alkalmazott segédeszközök, rendszerek használatával.

A lakásadaptáció során szükséges beavatkozások meghatározása és azok optimalizálása komplex feladat. A rendelkezésre álló technikai eszközök, kompenzációs módok és azok műszaki vonatkozásainak (pl. rögzítési módok, szükséges épületgépészeti-épületvillamossági kapcsolatok), ismerete mellett ugyanolyan fontos felismerni az adott tárgyi környezet műszaki adottságait (pl. egy kapaszkodó rögzítéséhez fontos ismerni az adott falszerkezet műszaki paramétereit annak terhelhetőségét, az adott anyagban alkalmazható rögzítőelemeket, stb). Az optimális megoldás, és így a mikrokörnyezet adaptálására vonatkozó tervezési program összeállításában rehabilitációs szakmérnök bevonása javasolt.

A tervezett építési-kivitelezési tevékenységeket „Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról” szóló 312/2012. (XI. 8.) kormány rendelet alapján az építési engedélyezési eljárás lefolytatása szempontjából minden esetben meg kell vizsgálnunk. Az építési-kivitelezési tevékenység végzése lehet:

• Nem építési engedély köteles beavatkozás
  Ilyen tevékenységnek minősül minden telekhatáron belüli, homlokzati megjelenést jelentősen nem befolyásoló, terepszinttől mért 1,0 m alatti beavatkozás (pl. tereplejtő, rámpa építése, előlépcső átalakítása, korlát elhelyezése) amennyiben azt más nem tiltja. (HÉSZ-helyi építési szabályzat illetve műemléki védettség.) Ide sorolhatóak továbbá a lakáson belüli, tartószerkezetet nem érintő átalakítási munkálatok, (pl. válaszfalban nyílásbővítés, válaszfalbontás, burkolási munkák), szerelési-elhelyezési munkák (pl. kapaszkodók elhelyezése, szaniterek cseréje), épületautomatizálási rendszerek telepítése. Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek teljes felsorolását a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza.
• Építési engedélyhez kötött beavatkozás
  Akadálymentesítéssel kapcsolatos építési-kivitelezési munkák közül jellemzően azok a tevékenységnek sorolhatók ide, melyek a meglévő épület tartószerkezeteinek megerősítését/átalakítását teszik szükségessé (pl. nyílásbővítés teherhordó falszerkezetben, födémnyílás készítés, lépcső szerkezetének átalakítása), valamint a funkcióváltással járó tevékenységek. A felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. kormány rendelet értelmében valamennyi felvonó, emelőgép illetve korlátlift telepítése szintén építési engedélyezési eljáráshoz kötött tevékenység.

Építési engedélyezési eljárás lefolytatásához az illetékes építésügyi hatósághoz tervezői jogosultsággal bíró szakember/szakemberek által készített tervdokumentáció benyújtására van szükség. Az építész tervezői jogosultsággal bíró szakembereket a Magyar Építész Kamara névjegyzékben vezeti, míg a szakági tervezők jogosultságai a Magyar Mérnöki Kamara által vezetett névjegyzékben rögzítettek.