Mit kell biztosítani sajátos nevelési igényű tanulók részére?

A sajátos nevelési igényű vizsgázó részére a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott pályaalkalmassági és egészségügyi alkalmassági követelmények, valamint a fogyatékossággal élő emberek egyenlő esélyű hozzáférésének figyelembevételével biztosítani kell a sajátos nevelési igény jellegéhez igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a kötelezettségeit. A felkészítés és a vizsgáztatás során is biztosítani kell a sajátos nevelési igényű vizsgázó számára a fizikai és infokommunikációs akadálymentességet.

Milyen mentesítések adhatók sajátos nevelési igényű vizsgázó részére?

A sajátos nevelési igény jellege alapján, a sajátos nevelési igényű vizsgázót – a gyakorlati vizsgatevékenység kivételével – mentesíteni kell egyes tantárgyak, tananyagegységek (modulok) tanulása és a beszámolás kötelezettsége alól. Ha azt a sajátos nevelési igény jellege indokolja, a vizsgázót mentesíteni kell a vizsgatevékenység idegennyelvi része vagy annak egy típusa, szintje alól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, segédszemély alkalmazását, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt, ha azt a sajátos nevelési igény jellege indokolja, a szakmai vizsgabizottság engedélyezheti az írásbeli (interaktív) vizsgatevékenység szóbeli vizsgatevékenységgel vagy a szóbeli vizsgatevékenység írásbeli (interaktív) vizsgatevékenységgel történő felváltását.

Kinek a véleménye alapján döntenek a sajátos nevelési igényű vizsgázó részére adható mentesítésről?

A mentesítésről iskolai rendszerű szakképzés esetén a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a sajátos nevelési igény megállapítására felhatalmazott szakértői és rehabilitációs bizottság, iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén a szakértői bizottság kettő évnél nem régebbi véleményének hiányában a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosság tekintetében illetékes szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosának véleménye alapján a szakmai vizsgabizottság dönt.

Mit kell tudni a mentesítéssel kapcsolatban?

A jogszabályok figyelembevételével nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezethet a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges követelmények alóli általános felmentéshez.

Van-e lehetőség személyes benyomást szerezni a szakképző intézmény kiválasztása előtt az iskoláról?

Számos szakiskola, speciális szakiskola szervez nyílt napokat, ami az iskola választást megkönnyítheti (iskolai honlapon érdemes tájékozódni, általában november hónapban zajlanak a nyílt napok). Ezeken a napokon előzetes bejelentkezés alapján, a leendő tanuló betekintést nyer az egyes szakmák kínálta lehetőségekbe, valamint felteheti kérdéseit a szakmákkal és a képzéssel kapcsolatban.

Milyen formában tanulhatnak szakmát a sajátos nevelési igényű tanulók?

Az iskolarendszerű oktatásban a képzés különböző formában történhet:
integráltan vagy szegregáltan – speciális szakiskolában vagy készségfejlesztő speciális szakiskolában. Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló közoktatási intézmények igénybe vehetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények szolgáltatását és az utazó gyógypedagógiai hálózatot.

Milyen típusú intézményekben lehet szegregált körülmények között szakmát tanulni?

Speciális szakiskolák vagy készségfejlesztő speciális szakiskolák biztosítanak védettebb oktatást sajátos nevelési igényű tanulók számára. Kis csoportlétszámmal dolgoznak, helyben biztosítják a fejlesztést, nagyobb a tolerancia a gyermekkel szemben. A védettebb közegnek köszönhetően kevesebb kudarc éri a tanulókat és nagy hangsúlyt fektetnek az életben közvetlenül hasznosítható önellátási képességek fejlesztésére is.
Az intézmény speciális szakiskolaként működik, ha a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtt haladásra képteleneket készíti fel szakmai vizsgára, vagy nyújt részükre munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket; az évfolyamok száma a speciális kerettanterv szerint meghatározott. A gyakorlati oktatás történhet jól felszerelt iskolai tanműhelyben, illetve külső tanműhelyben tanulószerződéssel is.

Készségfejlesztő speciális szakiskolaként működik, ha a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását; az évfolyamok száma a speciális kerettanterv szerint meghatározott.

Ingyenes-e a szakképzés?

Igen, a szakképzési törvény szerint minden esetben ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és – az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló kivételével – a sajátos nevelési igényű tanuló részére. Ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló részére a második szakképesítés megszerzéséig. Fontos tudni: A második szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés csak az első szakképesítés megszerzését követően kezdhető meg.

Mit jelent az integrált oktatás?

Az integrált oktatás a társadalmi kirekesztettség csökkentésének előtérbe helyezése. Összefüggésben áll az esélyegyenlőség megteremtésében, és a tanulók beilleszkedését jelenti a többségi nevelési-oktatási intézménybe járó tanulók közé, nyitottá teszi az integráló intézményt. Az integrált oktatás jelenthet lokális integrációt (közös épület), szociális integrációt (tanórán kívüli foglalkozásokon való találkozás), vagy funkcionális integrációt (tanórai együttfejlesztés). Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló közoktatási intézmények igénybe veheti az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények szolgáltatását és az utazó gyógypedagógiai hálózatot.

Milyen évfolyamok vannak a speciális szakiskolákban?

A 8. osztály elvégzése után, de még a szakmaválasztást megelőzően szükség van 9.E előkészítő évfolyam elvégzésére. Ebben az előkészítő osztályban fejlesztik a tanulók személyiségét, közismereti tudását, korrigálják a részképesség zavarból eredő hátrányokat, illetve pályaorientációs és szakmai alapozó foglalkozások segítik a tanulóknak a szakmaválasztást. A speciális szakiskolai képzésben a 9-12.évfolyam (attól függően, hogy rész- vagy teljes szakképesítés megszerzése a cél) követi az előkészítő évfolyamot az ott megszerzett ismeretekre építve. Az iskolarendszerű képzésben a sajátos nevelési igényű tanulók esetében kevésbé elmélet, inkább gyakorlatigényes oktatás történik. Felkészíti a tanulókat piacképes szakmához való jutásra és ez által a társadalomba való sikeresebb beilleszkedésre.

Milyen típusú szakképesítést szerezhetnek a  sajátos nevelési igényű tanulók?

Sajátos nevelési igényű tanulók esetén szakmai tantervi adaptációk kerültek kidolgozásra. Az adaptált tantervek esetében lehet 2 évfolyamos részszakképesítésre és 4 évfolyamos teljes szakképesítésre jelentkezni iskolától és képzéstől függően.

Hogyan lehet megtalálni a lakóhelyünk közelében működő szakképző intézmények?

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal honlapján megtalálható az aktuálisan érvényes intézményi lista, így a 2015. július 1-től működő Szakképzési Centrumoké is. A szakképzők, speciális szakiskolák jelentős része valamelyik centrumhoz tartozik, ám elképzelhető, hogy egyes intézményeket jelenleg még más fenntartó működtet. A speciális szakiskolai képzést ellátó intézmények az alábbi listából könnyen kikereshetők:
http://www.iskolaklistaja.eu/tipus/specialis-szakiskola/

Szakképzési centrumok

Hol található információ a megszerezhető szakképesítésekről (rész- és teljes szakképesítések)?

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal honlapja tájékoztat a mindenkor érvényes képzési jegyzékről. Részletes tájékoztatást nyújt a megszerezhető szakképesítésekről a Nemzeti Pályaorientációs Portál Országos Képzési Jegyzékkel (OKJ) foglalkozó menüpontja. Ugyanitt, a Tudástár menüpont alatt számos, ABC sorrendben kereshető foglalkozásbemutató mappa, illetve 127 foglalkozásbemutató film található, melyek segítik az informálódást. A www.szakkepesites.hu oldal szintén különböző szempontok szerinti keresést és tájékozódást tesz lehetővé a jelenleg elérhető szakképesítések között.

Jár-e a tanulóknak ingyenes tankönyv a szakképző évfolyamokon?

Igen. A szakképzési évfolyamokon térítésmentesen jár a tankönyv a jogosultaknak, függetlenül az összeállított tankönyvcsomag árától. Az iskolába más kerületből, településről bejáró tanulóknak is jár az ingyenes tankönyv.

Hogyan történik a gyakorlati felkészítés a szakképzés során?

A szakmai alapképzésre épülő gyakorlati képzés történhet csoportosan, külső gyakorlati képzőhelyen, iskolai tanműhelyben vagy a tanulók egyéni elhelyezésével. Az iskolán kívüli gyakorlati helyekre szigorú előírások vonatkoznak, illetve kamarai engedélyek beszerzése szükséges. A tanulók az iskolai tanműhelyek kivételével csak a kamara által ellenjegyzett egyéni tanuló szerződéssel foglalkoztathatóak. Iskolarendszerű képzésben a tanulóknak heti váltott rendszerben szervezik az elméleti-gyakorlati oktatást. A végzést megelőző tanévig kötelező nyári gyakorlatot is teljesítenie kell a tanulónak az adott szakmához tartozó szakmai és vizsgakövetelményekben leírtak szerint.

Mit jelent a duális szakképzés?

Duális szakképzésnek nevezzük azt a képzési rendszert, amelyben a diákok elméleti képzését az oktatási intézmények, a gyakorlati oktatást pedig a cégek végzik, vagyis a szak- és szakközépiskolások tanidejük egy részét nem az iskolában, hanem az intézménnyel együttműködő cégnél töltik. A rendszer előnye, hogy a tanulók még azelőtt rengeteg szakmai tapasztalatot szereznek, hogy megszereznék a szakképesítést, ráadásul kapcsolatba kerülnek olyan cégekkel, ahol később el is helyezkedhetnek.

Mi az a tanulószerződés?

A tanulószerződés egy olyan gyakorlati képzést, gyakorlati képzőhelyet biztosító dokumentum, ami valamilyen gazdálkodó szervezet (vállalat, vállalkozás) és a tanuló között jön létre. Tanulószerződés köthető a teljes képzési időre, illetve annak egy részére is, a vonatkozó szabályokat pedig a szakképzési törvény határozza meg. 2016. szeptemberétől felnőttoktatás esetén is van lehetőség tanulószerződés kötésére.

Milyen előnyökkel jár a tanulószerződés?

Amennyiben a tanuló köt tanulószerződést egy gazdálkodó szervezettel ( havonta fizetést kap, ami nem lehet kisebb, mint a minimálbér 20%-a. Ezt a teljesítménynek megfelelően félévente emelni kell. Kiegészítő juttatás is szerezhető, ha a tanuló hiányszakma megszerzését tűzte ki célul. Ez a plusz pénzbeli juttatás a minimálbér 20%-a lehet. A tanuló társadalombiztosítási szempontból biztosítottá válik, betegség esetén táppénzre jogosult. A tanulószerződés idejét beleszámítják a szolgálati időbe.

Mit kell tartalmaznia a tanulószerződésnek?

A gazdálkodó szervezet és a tanuló adatait, a megszerzendő OKJ-s szakképesítés nevét, a képzés hosszát, a gyakorlati képzés helyét (2016 szeptembertől azt is, hogy a gyakorlati képzés helye kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely-e), a tanulónak adandó pénzbeli juttatás összegét, valamint az egyéb juttatások, kedvezmények mértékét és feltételeit.

Milyen tanterv szerint tanulnak a sajátos nevelési igényű tanulók a speciális szakiskolákban?

A speciális nevelési igényű tanulók (SNI) képzését felvállaló speciális szakiskolák számára átdolgozott tantervek készültek. Ezek megtalálhatók részletes tájékozódásra a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal honlapján mozgáskorlátozott, hallássérült, tanulásban akadályozott és látássérült jelölésekkel a konkrét 2 éves rész- vagy 4 éves teljes szakképesítés mellett a táblázatban.

Milyen vizsgákat kell a szakképzésben részesülő sajátos nevelési igényű tanulónak letenni?

A tanulóknak a mindenkor érvényes szakmai és vizsgakövetelményeknek kell eleget tenniük, beleértve a képzés közben kötelező szintvizsgát is. Az első szakképzési évfolyam tanévében, február első tanítási napjától április utolsó tanítási napjáig terjedő időszakban kerül sor a szintvizsgára, melynek során azt ellenőrzik, hogy a tanuló a szakiskolában az első szakképzési évfolyamon elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat. 2016-tól a módosítás szerint szintvizsgát annak a szakközépiskolai vagy szakiskolai képzésben részt vevő tanulónak kötelező tennie, aki nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt a szakmai képzésben, és nem rendelkezik érettségi végzettséggel.

Speciális szakiskolai tanulónak is jár ösztöndíj?

Igen. A tanulók jövedelmi helyzetüktől és életkoruktól függetlenül ösztöndíjat kapnak, abban az esetben, ha hiány-szakképesítések körébe tartozó, első szakképesítés megszerzésére irányuló, nappali rendszerű képzésben vesznek részt. Az ösztöndíj mértéke az első szakképzési évfolyam első félévében tanulónként egységesen 10 000 Ft/hó. Az első szakképzési évfolyam második félévétől kezdődően, és a további félévekben, ha a tanulmányi átlageredmény

  • 2,51 és 3,0 között van, az ösztöndíj mértéke 10 000 Ft/hó;
  • 3,01 és 3,5 között van, az ösztöndíj mértéke 15 000 Ft/hó;
  • 3,51 és 4,0 között van, az ösztöndíj mértéke 20 000 Ft/hó;
  • 4,01 és 4,5 között van, az ösztöndíj mértéke 25 000 Ft/hó;
  • 4,51 és 5,0 között van, az ösztöndíj mértéke 30 000 Ft/hó.

Az ösztöndíj folyósításának a feltétele a fizetési számla számának az iskola felé írásban történő bejelentése. Az ösztöndíj folyósításával összefüggő feladatokat az iskola végzi. A Szakképzési Hídprogramban résztvevő tanuló is kap ösztöndíjat.
A vonatkozó kormányrendelet

Mit jelent a hiányszakma?

A hiányszakma azt jelenti, hogy bizonyos szakképzettségű munkaerőből kevesebb van, mint amennyire a nemzetgazdaságban szükség volna. A hiányszakmák választását az állam különféle kedvezményekkel támogatja. Hivatalosan azokat a szakmákat tekintik hiányszakmának, amelyet a regionális fejlesztési és képzési bizottságok az adott régióra vonatkozóan a gazdaság által igényelt szakképesítésként jelölnek meg. Hiányszakma tanulása esetén (első szakképesítés megszerzésekor) a tanulók a 2010. februári ösztöndíjrendelet óta tanulmányi eredménytől függően ösztöndíjat (a jövőben Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj) kapnak.

Milyen lehetőségek vannak, ha a gyermekem nem tudta befejezni az általános iskolát, de már nem tanköteles? Tud-e valahol továbbtanulni, ha az általános iskolát befejezte, de nem jutott be középfokú iskolába?

A Köznevelési Hídprogramok azoknak a fiataloknak adnak esélyt és lehetőséget, akik az általános iskola elvégzése után nem jutottak be középfokú iskolába(Híd I.), illetve akiknek a tanulás korábban csak kudarcélményt adott, és emiatt nem tudták befejezni az általános iskolát, de már betöltötték 16. életévüket (Híd II.). A Hídprogramok segítik őket abban, hogy bennmaradjanak vagy visszataláljanak az oktatás-képzés világába. A személyre szabott fejlesztő oktatás visszaadhatja önbecsülésüket, lehetővé teszi, hogy szakmát tanuljanak, megtalálják és megállják helyüket az életben. Megalapozhatják a szakképzésbe való bekapcsolódást, megszerezhetik a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen kompetenciákat. A program célja, segíteni a tanulókat a képességeiknek megfelelő szintű eredményeik
elérésében. Egyéni, differenciált fejlesztési programban vesznek részt, ezzel erősítve önbizalmukat, motivációjukat. A Hídprogramokban fejlesztő értékelés, vagy tanulást
támogató értékelés alkalmazása történik. A tanulás támogatására szolgáló fejlesztő értékelés központi gondolata az egyéni fejlődés támogatásában fejezhető ki leginkább. Elsődleges célja az adott tanuló továbblépésének a támogatása, a szakiskolába való felvételhez szükséges kompetenciák megszerzése. A Köznevelési Hídprogramokban résztvevő iskolák listáját a KLIK jelöli ki. Fontos tudni: A Köznevelési Hídprogramok Köznevelési (korábbi Híd I.) és Szakképzési (korábbi Híd II.) Hídprogramra válnak szét 2016. szeptember 1-jével. A Híd I. program marad az oktatásért felelős miniszter kompetenciájában, míg a Híd II. program a nemzetgazdasági miniszter feladat- és hatáskörébe kerül, illetve csak az új típusú szakközépiskolában szervezhető.

Hány éves korig tanulhat az SNI-tanuló nappali rendszerű iskolai képzésben?

A 2015. júniusában megjelent törvénymódosítás a szakképzési reformfolyamatok részeként 25 éves korig meghosszabbítja a nappali rendszerű iskolai oktatásban történő részvétel lehetőségét, egyben teljesen új elemként lehetővé teszi, hogy az első szakképesítést bárki, korra való tekintet nélkül a felnőttoktatás nappali munkarendje szerinti oktatásban, képzésben szerezze meg. Ez azt is jelenti, hogy a tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben – szakképző iskola esetén – huszonötödik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.

Milyen fontos változások várhatók 2016. szeptember 1-jétől a Hídprogramokra vonatkozóan?

A speciális szakiskola helyébe lép a szakiskola (itt csak elnevezésbeli – értelemszerű – változásról van szó) és készségfejlesztő szakiskola lesz a készségfejlesztő speciális szakiskola elnevezése. A szakiskolában, készségfejlesztő speciális szakiskolában az évfolyamok száma a speciális kerettanterv szerint meghatározott továbbra is. A Köznevelési Hídprogramok Köznevelési (korábbi Híd I.) és Szakképzési (korábbi Híd II.) Hídprogramra válnak szét 2016. szeptember 1-jével. A Híd I. program marad az oktatásért felelős miniszter kompetenciájában, míg a Híd II. program a nemzetgazdasági miniszter feladat- és hatáskörébe kerül, illetve csak az új típusú szakközépiskolában szervezhető. . A Szakképzési Hídprogram kerettantervét a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az oktatásért és a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter egyetértésével rendeletben adja ki, mivel a program keretében alapfokú iskolai végzettség szerezhető. Az általános iskolai végzettséggel való egyenértékűsége érdekében elengedhetetlen, hogy az oktatásért felelős miniszter kompetenciájában maradjon a tartalom meghatározása. A Szakképzési Hídprogramban részt vehet majd az is, aki már nem tanköteles és a képzésbe való belépés időpontjáig legfeljebb a huszonharmadik életévét töltötte be.

Milyen fontos változások lépnek életbe a szakképzés területén 2016. szeptember 1-jén?

Új szakképzési intézményformák bevezetésével a 2016/17-es tanévtől a korábbi szakiskolai, szakközépiskolai képzések már nem indíthatóak. Az eddigi szakközépiskola helyett szakgimnázium elnevezéssel fognak az iskolák működni. A szakgimnáziumnak szakmai érettségi végzettséget adó érettségire és ehhez kapcsolódó szakképesítés megszerzésére, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama és a szakképzésről szóló törvény alapján az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) meghatározott számú szakképzési évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakgimnáziumban a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. Szakgimnáziumnak minősül az az intézmény is, amely a szakképzésről szóló törvény szerint kizárólag a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára készít fel. Az eddigi szakiskolák helyébe lép a szakközépiskola. A szakközépiskolának öt évfolyama van, amelyből három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyam. További kettő, érettségi vizsgára felkészítő évfolyam. Szakközépiskolának minősül az az intézmény is, amely a szakképzésről szóló törvény szerint kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatást folytat a szakképzési évfolyamokon. A szakközépiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések körében a szakképzési kerettanterv szerint folyhat szakképzés. A közismereti oktatás a szakközépiskolában a szakközépiskolai közismereti kerettanterv alapján folyik. A szakközépiskolában államilag elismert szakképesítést szerzett tanuló dönt arról, hogy továbbtanul-e az érettségi vizsgára felkészítő további két évfolyamon. Alapfokú iskolai végzettség hiányában a szakközépiskolába történő felvétel feltétele: a tizennegyedik életév betöltése, és a szakközépiskolában szervezett Szakképzési Hídprogram szerinti tanév teljesítése.

Van-e lehetőség megismételni az első szakképző évfolyamot, ha a tanuló úgy dönt, hogy nem a megkezdett szakképesítést szeretné megszerezni, hanem másikat választ?

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben csak a megismételt évfolyamról kap bizonyítványt a tanuló. Szakképesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása esetén a sikeresen teljesített évfolyam megismétlése engedélyezhető, ha a tanuló választása szerint másik szakképesítést szeretne megszerezni.

Van-e lehetőség 25 éves kor felett ingyenesen szakképesítést szerezni?

Igen, 25 éves kor felett felnőttoktatás keretében van lehetőség első vagy második ingyenes szakképesítés megszerzésére.

Az oldal legutóbbi frissítése: