Pedagógiai szakszolgálat igénybevétele

Milyen feladatokat lát el a pedagógiai szakszolgálat?

• gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás,
• fejlesztő nevelés,
• tankerületi szakértői bizottsági tevékenység,
• nevelési tanácsadás,
• logopédiai ellátás,
• konduktív pedagógiai ellátás,
• gyógytestnevelés,
• iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás koordinációja,
• kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása.

A pedagógiai szakszolgálat igénybevételéhez kell-e a szülő döntése?

A pedagógiai szakszolgálat igénybevétele a szülő döntése alapján történik.

Milyen esetekben kötelező a pedagógiai szakszolgálat igénybevétele?

• A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi, óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha e kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a kormányhivatal kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására.
• Közigazgatási hatósági eljárás keretében hozott döntés alapján.
• A logopédiai ellátás keretében el kell végezni az óvodai nevelésben részt vevő, ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének alapvizsgálatát, szűrését, és ennek eredménye alapján szükség szerint a gyermek további pedagógiai, pszichológiai, orvosi vizsgálatának kezdeményezését.
  Részletes logopédiai diagnosztikai vizsgálat és logopédiai vizsgálati vélemény alapján kell a gyermek további logopédiai ellátását megszervezni, ha az alapvizsgálat, szűrés eredményei alapján ez szükséges.
• A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi vizsgálat gyógytestnevelésre utalja.

Mikor kezdhető meg illetve fejezhető be a pedagógiai szakszolgálat keretében biztosított ellátás ?

A pedagógiai szakszolgálat keretében biztosított ellátás az év során bármikor megkezdhető, illetve befejezhető.

Hol található információ a pedagógiai szakszolgálat szolgáltatásairól, működési körzetéről, ügyfélfogadási rendjéről?

A pedagógiai szakszolgálati intézmény a honlapján – tagintézményekre, telephelyekre lebontva – köteles közzétenni az általa nyújtott szolgáltatásokat, a működési körzetét, a gyermekek, tanulók, szülők fogadásának idejét.

Milyen adminisztráció várható a pedagógiai szakszolgálati intézményben?

A pedagógiai szakszolgálati intézmény a gyermeket, tanulót az első alkalommal történt személyes találkozás során a forgalmi naplóban nyilvántartásba veszi. Ha a gyermek, tanuló részére ezt követően a pedagógiai szakszolgálat intézmény ellátást nyújt, minden alkalommal a munkanaplóban vagy az egyéni fejlesztési lapon rögzíteni kell a részére nyújtott szolgáltatást. Az Intézmény évente legalább egyszer összefoglalva rögzíti a gyermek, a tanuló fejlesztésének éves előrehaladási eredményét.

Kivel működnek együtt a pedagógiai szakszolgálati intézmények?

A pedagógiai szakszolgálati Intézmények együttműködnek a nevelési-oktatási, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális intézmény, valamint a területileg illetékes gyámhatóság vezetőjével, alkalmazottaival a gyermekek, tanulók fejlődésének elősegítése, a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség, a sajátos nevelési igény feltárása céljából.
Az Intézmény a tevékenysége során együttműködik a szülővel, kérésére felvilágosítást ad, segítséget nyújt a gyermek, tanuló otthoni neveléséhez.

A gyermek, tanuló anyanyelvi sajátosságait figyelembe veszi-e a pedagógiai szakszolgálati intézmény a vizsgálatok és foglalkozások során?

Az Intézmény az általa lefolytatott vizsgálat, a gyermekkel, a tanulóval való közvetlen foglalkozás során figyelembe veszi a gyermek, tanuló anyanyelvi sajátosságait.

Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás

Mit jelent a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás?

A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás (a továbbiakban: korai fejlesztés és gondozás) feladata a komplex koragyermekkori intervenció és prevenció: az ellátásra való jogosultság megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek fejlődésének elősegítése, a család kompetenciáinak erősítése, a gyermek és a család társadalmi inklúziójának támogatása. A korai fejlesztés és gondozás tevékenységei a komplex gyógypedagógiai fejlesztés, tanácsadás, a társas, a kommunikációs és nyelvi készségek fejlesztése, a mozgásfejlesztés és a pszichológiai segítségnyújtás.

Ki tesz javaslatot a korai fejlesztés és gondozás megkezdésére?

A korai fejlesztés és gondozás megkezdésére a szakértői bizottság tesz javaslatot.

Minden esetben szükséges a gyermek vizsgálata a korai fejlesztés és gondozás javaslatához?

A szakértői bizottság a tizennyolc hónapnál fiatalabb gyermek szakértői véleményét a gyermek külön vizsgálata nélkül, a gyermekneurológiai szakorvos által felállított diagnosztikai vélemény és terápiás javaslat alapján is elkészítheti.

Hol történik a korai fejlesztés és gondozás ha a gyermek bölcsődei nevelésben részesül?

Ha a gyermek bölcsődei nevelésben intézményi ellátásban részesül, a korai fejlesztést és gondozást / szülői igény alapján/– amennyiben a feladat ellátásához szükséges feltételek biztosítottak – az intézményben kell ellátni.

Hol történik a korai fejlesztés és gondozás ha a gyermek gyermekotthoni ellátásban, fogyatékosok nappali intézményében, fogyatékosok ápoló-gondozó bentlakásos intézményében intézményi ellátásban részesül?

Ha a gyermek gyermekotthoni ellátásban, fogyatékosok nappali intézményében, fogyatékosok ápoló-gondozó bentlakásos intézményében intézményi ellátásban részesül, a korai fejlesztést és gondozást – amennyiben a feladat ellátásához szükséges feltételek biztosítottak – az intézményben kell ellátni.

A korai fejlesztés gondozás során a tanácsadást kik számára biztosítja a pedagógiai szakszolgálati intézmény?

A pedagógiai szakszolgálati intézmény a tanácsadást a szülőn kívül a feladatellátási hely adott gyermekkel foglalkozó szakalkalmazottal részére is biztosítja.

A harmadik életévét betöltött gyermek részt vehet-e korai fejlesztésben és gondozásban?

Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, akkor vehet részt korai fejlesztésben és gondozásban, ha a szakértői bizottság szakértő véleménye alapján nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe.

A korai fejlesztés egyéni vagy csoportos foglalkozás?

A korai fejlesztés és gondozás egyéni foglalkozás, vagy legfeljebb hat gyermekből álló csoportfoglalkozás keretében valósítható meg.

0-3 éves gyermek részére korai fejlesztés, gondozás esetén hetente hány óra jár?

A korai fejlesztés és gondozás keretében a gyermek állapotának, szükségleteinek, valamint a család terhelhetőségének függvényében a fejlesztési feladatok végrehajtásának időkerete 0-3 éves kor között: legalább heti egy, legfeljebb heti négy óra.

3-5 éves gyermek részére korai fejlesztés, gondozás esetén hetente hány óra jár?

A korai fejlesztés és gondozás keretében a gyermek állapotának, szükségleteinek, valamint a család terhelhetőségének függvényében a fejlesztési feladatok végrehajtásának időkerete 3-5 éves kor között legalább heti kettő, legfeljebb heti öt óra. 5-6 éves kor között legalább heti öt óra.

Ki állapítja meg a korai fejlesztés, gondozás heti időkeretét?

A heti időkeretet a szakértői bizottság állapítja meg. Az időkeretet a fejlesztést ellátó szakember a szakértői bizottság írásbeli egyetértésével módosíthatja. A fejlesztés a gyermek állapota alapján egyéni, vagy csoportfoglalkozáson, illetve vegyesen – egyéni és csoportfoglalkozáson – is történhet.

Hol történik a gyermek korai fejlesztése, gondozása?

A korai fejlesztés igénybe vehető a vármegyei pedagógiai szakszolgálatok tagintézményeiben. A tagintézmények általában járási szinten szerveződnek így viszonylag rövid utazással megközelíthetőek a vidéken élő családok számára is. A korai fejlesztésben részesülőgyermek és kísérője részre utazási költségtérítés igényelhető. Amennyiben a személygépkocsival, vagy tömegközlekedéssel történő utazás nem megoldható a családok számára, a szakszolgálat munkatársai segítséget nyújtanak a különbözőtámogató szolgálatokkal történő kapcsolatfelvételhez. Ha a korai fejlesztés és gondozás igénybevétele a pedagógiai szakszolgálati intézményben nem oldható meg, a gyermek fejlesztésére otthoni ellátás keretében vagy a pedagógiai szakszolgálati intézmény fenntartójával infrastruktúra-használatra vonatkozó szerződést kötött intézményben kerül sor.

A korai fejlesztés és gondozás mi alapján történik?

A korai fejlesztés és gondozás feladatait a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a gyermeket ellátó fejlesztő szakemberek által kidolgozott egyéni fejlesztési tervben foglaltak szerint kell végezni. A fejlesztési tervet a szülővel ismertetni kell. A fejlesztési tervet legalább kettő, legfeljebb tizenkettő hónapra kell elkészíteni, időtartamát a fejlesztést ellátó szakember határozza meg a gyermek életkorának, diagnózisának függvényében. Az egyéni fejlesztési terv szükség szerint módosítható. Az egyéni fejlesztési tervnek tartalmaznia kell – a gyermek állapotától függően – a gyógypedagógiai fejlesztés, a tanácsadás, a társas, a kommunikációs és nyelvi készségek fejlesztése, a mozgásfejlesztés és a pszichológiai segítségnyújtás feladatait.

Honnét értesül a szülő a gyermek éves fejlődéséről a korai fejlesztés, gondozás során?

A korai fejlesztést és gondozást végző szakember gyermekenként egyéni fejlesztési naplót vezet, és a gyermek fejlődését a fejlesztési év végén értékeli. Az értékelési lap egy példányát át kell adni a szülőnek, egy példányát a megyei szakértői bizottságnak, egy példány a korai fejlesztés és gondozás feladatait ellátó intézménynél marad. Fontos, hogy a szülők aktívan bekapcsolódjanak a korai fejlesztés, gondozás folyamatába, a szakember iránymutatása szerint.

A korai fejlesztés, gondozás során ki gondoskodik a szükséges szakemberről?

Ha a korai fejlesztést és gondozást otthoni ellátás keretében, vagy a pedagógiai szakszolgálattal infrastruktúra-használatra vonatkozó szerződést kötött intézményben szervezik meg, a pedagógiai szakszolgálati intézmény gondoskodik a szükséges szakemberről.

Ki módosíthatja a korai fejlesztés, gondozás megszervezésével kapcsolatos javaslatot?

A szakértői bizottság az értékelési lap megállapításai vagy a gyermek vizsgálata, felülvizsgálata alapján szükség szerint módosítja a szakértői véleménynek a korai fejlesztés és gondozás megszervezésével kapcsolatos előírásait.

Fejlesztő nevelés

Mit jelent a fejlesztő nevelés?

A fejlesztő nevelés a gyermek egyéni nevelési-fejlesztési terve alapján végzett komplex gyógypedagógiai fejlesztés, melynek feladata a gyermek fejlesztő nevelés-oktatásra való felkészítése a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtásával.

Ki és mikor vehet részt fejlesztő nevelésben?

Ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól az évtől kezdve, amelyben az ötödik életévét betölti, fejlesztő nevelésben vesz részt.

Mennyi a fejlesztő nevelés heti időkerete?

A fejlesztő nevelés keretében a gyermek állapotának, szükségleteinek, valamint a család terhelhetőségének függvényében a fejlesztési feladatok végrehajtásának időkerete legalább heti öt óra. A heti időkeretet a szakértői bizottság állapítja meg. Az időkeretet a fejlesztést ellátó szakember a szakértői bizottság írásbeli egyetértésével módosíthatja.

Hány fős foglalkozás a fejlesztő nevelés?

A fejlesztő nevelés egyéni foglalkozás, illetve legfeljebb hat gyermekből álló csoportfoglalkozás, illetve vegyesen – egyéni és csoportfoglalkozás keretében – valósítható meg.

Fejlesztő nevelésben hogyan vehet részt a bölcsődei nevelésben részesülő gyermek?

Ha a gyermek bölcsődei nevelésben intézményi ellátásban részesül, a fejlesztő nevelést – amennyiben a feladat ellátásához szükséges feltételek biztosítottak – az intézményben kell ellátni, és a tanácsadást a szülőn kívül az intézménynek a gyermekkel foglalkozó szakalkalmazottal részére is biztosítani kell.

Fejlesztő nevelésben hogyan vehet részt a gyermekotthoni ellátásban, fogyatékosok nappali intézményében, fogyatékosok ápoló-gondozó bentlakásos intézményében  intézményi ellátásban részesülő gyermek?

Ha a gyermek  gyermekotthoni ellátásban, fogyatékosok nappali intézményében, fogyatékosok ápoló-gondozó bentlakásos intézményében intézményi ellátásban részesül, a fejlesztő nevelést – amennyiben a feladat ellátásához szükséges feltételek biztosítottak – az intézményben kell ellátni, és a tanácsadást a szülőn kívül az intézménynek a gyermekkel foglalkozó szakalkalmazottal részére is biztosítani kell.

Hol történhet a fejlesztő nevelés?

Ha a fejlesztő nevelés igénybevétele az intézményben nem oldható meg, a gyermek fejlesztésére otthoni ellátás keretében kerül sor. Otthoni ellátás esetén a meghatározott időkeretet – a szülő egyetértésével és a gondozásba történő bevonásával – a fejlesztési év átlagában kell teljesíteni.

Óvoda

Mikortól meddig tart az óvodai nevelés?

A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők:
az óvodai nevelés szakasza, amely a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi. Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény.

Mi határozza meg az óvodai nevelés alapelveit?

Az óvodai nevelés alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. Az óvodák az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készítik el helyi pedagógiai programjukat.

Az  1993.évi LXXIX tv. 8 §- a alapján az óvodai nevelés kötelező pedagógiai irányelveit az Országos óvodai nevelési program határozza meg. E programnak irányelveket kell megállapítania az óvodai foglalkozási program meghatározásához, a gyermekről való gondoskodás, önállóságra szoktatása, harmonikus fejlődése érdekében az iskolai nevelésre és oktatásra való felkészítését szolgáló szakmai feltételekről. Az Országos óvodai nevelési program e törvény preambulumában, 4. §-ának (1)-(3) bekezdésében, 10. §-ának (1)-(3) bekezdésében és 13. §-ában foglalt elvekkel és jogokkal összhangban készül. Az Országos óvodai nevelési programot – az Országos Köznevelési Tanács javaslatára – a művelődési és közoktatási miniszter adja ki.

A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését mi szabályozza?

A nemzetiség óvodai nevelése és iskolai oktatása, a két tanítási nyelvű iskolai oktatás, a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, iskolai oktatása, a kollégiumi nevelés, az alapfokú művészetoktatás az oktatásért felelős miniszter által kiadott rendeletekben foglalt különleges előírásokra épül.

A 3 év alatti gyermeket felveheti-e az óvoda?

Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.

Mikortól kötelező az óvodai foglalkozáson részt venni?

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt.

Kaphat-e a gyermek és hány éves korig felmentést az óvodai nevelés alól?

2011.évi CXC tv. 8§ (2) bek. alapján (…) „A szülő – tárgyév május 25. napjáig benyújtott – kérelme alapján a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti, a Kormány rendeletében kijelölt szerv (a továbbiakban: felmentést engedélyező szerv) felmentheti az óvodai foglalkozáson való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete indokolja. Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, csak az óvodavezető vagy a védőnő rendelhető ki.”

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásának időkerete hogyan épül be az óvodai nevelésbe?

Az óvodai nevelés 6. melléklet szerinti finanszírozott időkerete magába foglalja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásokra fordítható heti ötven óra időkeretet, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásának heti tizenegy óra időkeretét.

Fejlesztő nevelésben teljesíthető-e a kötelező óvodai nevelés?

A kötelező óvodai nevelés fejlesztő nevelésben is teljesíthető.

GYVT 175. § ^*  (1) „Gyermekek napközbeni ellátása 2017. január 1-jétől kizárólag az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIII. törvénnyel megállapított VI/C. Fejezet szerinti bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet és alternatív napközbeni ellátás keretében biztosítható.

(2) Ha a családi napközi és házi gyermekfelügyelet fenntartója 2016. augusztus 31-éig – a szülők, törvényes képviselők egyidejű tájékoztatása mellett – nem kérelmezi a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását a 2017. január 1-jétől hatályos rendelkezéseknek megfelelő ellátási forma bejegyzése érdekében, a működést engedélyező szerv 2016. november 30-áig hivatalból

1. a) a kizárólag bölcsődés korú gyermekeket ellátó családi napközit családi bölcsődére,
2. b) a nem kizárólag bölcsődés korú gyermekeket ellátó családi napközit napközbeni gyermekfelügyeletre, és
3. c) a házi gyermekfelügyeletet napközbeni gyermekfelügyeletre

módosítja.”

Óvoda-bölcsőde esetében milyen tudnivalók vannak?

Ha a települési önkormányzat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint nem köteles a bölcsődei ellátás megszervezésére és a gyermekek száma nem teszi lehetővé az óvodai és bölcsődei csoport külön-külön történő létrehozását, feltéve továbbá, hogy minden, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthetővé válik, egységes óvoda-bölcsőde hozható létre a legalább második életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható gyermekek közös neveléséhez.

A tankötelezettség kezdetéről ki dönt?

A tankötelezettség kezdetéről
a) az óvoda vezetője,
b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság,
c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság
dönt.

A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanuló ellátása mikortól és mi alapján történhet?

A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.

Hogyan történik az intézményválasztás?

A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével.

Óvodai beíratás kötelező-e?

A szülő – a családi napköziben vagy a bölcsődében ellátásban részesülő gyermek, továbbá a következő kérdésben olvasható kivételével – az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett gyermekét köteles beíratni a települési önkormányzat vagy a fenntartó által közzétett közleményben vagy hirdetményben meghatározott időpontban. A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek szülője, ha gyermeke az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, köteles arról a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül írásban értesíteni a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt. A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett, az óvodával jogviszonyban álló gyermek szülője, ha gyermeke az óvodakötelezettségét a jövőben külföldön teljesíti, előzetesen köteles értesíteni a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt.

Hogyan kérhet a szülő felmentést a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól?

„(…) A szülő – tárgyév május 25. napjáig benyújtott – kérelme alapján a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti, a Kormány rendeletében kijelölt szerv (a továbbiakban: felmentést engedélyező szerv) felmentheti az óvodai foglalkozáson való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete indokolja. Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, csak az óvodavezető vagy a védőnő rendelhető ki.”  (2011. évi CXC. törvény [ Köznev. tv. ] 8§ (2) bek.)

Az óvodai beiratkozást követően kérhető-e  a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alóli felmentés?

A kötelező óvodai nevelésbe beíratott gyermek szülője az óvodai beiratkozást követően a meghatározott eljárás szerint (előző kérdés) a nevelési év során kérheti a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alóli felmentést, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.

A kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól felmentett gyermek szülője a nevelési év közben kérheti-e a gyermek óvodai felvételét?

A kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól felmentett gyermek szülője a nevelési év közben kérheti a gyermek óvodai felvételét.

Az óvoda a gyermek fejlődését nyomon követi-e?

Az óvoda az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi és írásban rögzíti. Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell.
(2) Ha a gyermeket nevelő óvodapedagógus a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének elérése érdekében indokoltnak tartja, az óvoda vezetője tájékoztatja a szülőt a kötelességekről, továbbá a kötelességek nem megfelelő teljesítéséből eredő következményekről és jogokról.
(3) Amennyiben a szülő az óvoda döntésében foglaltaknak önként nem tesz eleget, az óvoda vezetője a szülői egyet nem értést alátámasztó nyilatkozat megküldésével értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalt.
(4) Az óvoda a gyermek értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődésének eredményét – szükség szerint, de legalább félévenként – rögzíti. Rögzíteni kell a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat.

A tankötelezettség megállapításához milyen szakvélemény szükséges?

A tankötelezettség megállapításához szükséges szakvélemény (a továbbiakban: óvodai szakvélemény).

Nevelési tanácsadás

Mik a nevelési tanácsadás feladatai?

A nevelési tanácsadás feladata a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek problémáinak feltárása, szakvélemény készítése, rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával.

1997. a) a szülővel az első problémafeltáró beszélgetés lebonyolítása, a gyermek, a tanuló adaptív viselkedésének, szociális érettségének felmérése, ennek eredményeképpen tanácsadásban részesítés vagy a szakszolgálati ellátásba vétel szükségességének meghatározása,
      b) az Intézmény nevelési tanácsadás feladatának keretében ellátásban részesülők esetében segítség nyújtása a gyermek családi-, és óvodai neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához, ha a gyermek, tanuló egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlődésének üteme indokolja,
      c) pszichés állapot feltárását célzó vizsgálat végezése és szakértői vélemény készítése a szülő, a jogszabályban meghatározott esetben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény hatálya alá tartozó gyermekvédelmi szakellátást, gyermekjóléti alapellátást végző intézmények kérésére,
      d) a prevenciós tevékenység keretében
      da) együttműködik a védőnői és gyermekorvosi hálózattal, a gyermek korai fejlődési időszakában teljes körű családi mentálhigiénés intervenciót biztosíthat,
      db) az óvodai nevelésben részesülő, negyedik életévüket betöltött gyermekek körében a tanulási és beilleszkedési nehézségek megelőzése céljából – a szülő előzetes hozzájárulásával – szűrést végezhet.

Nevelési tanácsadás keretében pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek, a tanulónak, támogatja a család nevelő, a pedagógus nevelő és oktató munkáját, szükség esetén segíti a nevelési-oktatási intézmények és a család kapcsolattartását.

A komplex pszichológiai és gyógypedagógiai ellátás keretében
a) folyamatdiagnosztikai célú pszichológiai, gyógypedagógiai-pedagógiai vizsgálatot, valamint gondozást végez,
b) terápiás ellátást, korrektív megsegítést nyújt a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján a nevelési tanácsadás keretében fejlesztésben részesülő gyermekek, tanulók számára,
c) a gyermek, a tanuló fejlesztése során az állapotára irányuló változásokat a folyamatdiagnosztika során értékeli,
d) pszichológiai, gyógypedagógiai, pedagógiai tanácsadást biztosít, és konzultációs lehetőséget nyújt a gyermekek, a tanulók szülei, pedagógusai részére.

Logopédiai ellátás

Mi a pedagógiai szakszolgálat keretében nyújtott logopédiai ellátás feladata?

A pedagógiai szakszolgálat keretében nyújtott” logopédiai ellátás feladata a hangképzés, a beszéd, a beszélt és írott nyelvi képesség fejlődési és szerzett zavaraihoz, továbbá a specifikus tanulási zavarokhoz (diszlexia, diszortográfia, diszgráfia, diszkalkulia) kapcsolódó prevenciós, állapotmegismerési és terápiás tevékenység.” ( 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet)

Kötelező-e a pedagógiai szakszolgálat keretében nyújtott logopédiai ellátás igénybevétele?

A pedagógiai szakszolgálat keretében nyújtott logopédiai ellátás igénybevétele – a kötelező vizsgálatokon és ellátáson való részvétel kivételével – önkéntes alapon történik.

Mely esetben kötelező a pedagógiai szakszolgálat keretében nyújtott logopédiai ellátás igénybevétele?

„A logopédiai ellátás keretében el kell végezni a harmadik és ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének szűrését. A hároméveskori logopédiai szűrés a nyelvi fejlettségre (receptív és expresszív nyelv), az ötéveskori szűrés elsősorban a beszédartikulációra, illetve az írott nyelvi (írás és olvasás) készültségre irányul. A szűrés eredménye alapján szükség szerint el kell végezni a gyermek további logopédiai vizsgálatát, illetve kezdeményezni kell további gyógypedagógiai, pszichológiai, orvosi vizsgálatokat. A részletes logopédiai vizsgálat és logopédiai vizsgálati vélemény alapján kell a gyermek további logopédiai ellátását megszervezni, ha a szűrés és a logopédiai vizsgálat eredményei alapján erre szükség van.” ( 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet (3) (4) bek. )

Mit tartalmaz a logopédiai vizsgálati vélemény?

A logopédiai vizsgálati véleménynek tartalmaznia kell
a) a gyermek, tanuló és a szülő nevét, a gyermek, tanuló születési helyét, idejét, lakóhelyét és tartózkodási helyét, a gyermek, tanuló nevelését, oktatását ellátó óvoda, iskola nevét, címét,
b) a logopédiai vizsgálat rövid leírását:
ba) a vizsgálat kérésének indokolását,
bb) a vizsgálatban felhasznált vizsgálati eljárásokat, a konkrét vizsgálati értékeket és a logopédiai diagnózis meghatározását,
bc) terápiás javaslatot a logopédiai fejlesztésre,
bd) a vizsgálat eredményétől függően a gyermek, tanuló további – pedagógiai, pszichológiai, szakorvosi – vizsgálatának kezdeményezését,
be) a szülő tájékoztatását a vizsgálat folyamatáról, eredményéről, a gyermek, tanuló logopédiai ellátásának megszervezéséről, valamint arról, hogy a minél gyorsabban automatizált jó beszédszint elérése érdekében a szülők, és a gyermekkel kommunikáló valamennyi felnőtt partneri együttműködése szükséges,
bf) a szülő tájékoztatását kötelezettségeiről és a vizsgálati véleménnyel kapcsolatos jogorvoslati lehetőségekről.

Hány fős a logopédiai foglalkozás?

A logopédiai ellátás egyéni foglalkozás, illetve legfeljebb hat gyermekből, tanulóból álló csoportfoglalkozás keretében szervezhető meg.

Mennyi a logopédiai terápia minimális időkerete, időtartama és azt ki határozza meg?

A logopédiai terápia minimális időkerete heti két alkalom, időtartamát – mely legfeljebb negyvenöt perc lehet – a gyermek életkoráról és problémájától függően – a logopédus határozza meg.

Értékelik-e a gyermek, tanuló fejlődését a logopédiai ellátás során?

A logopédiai munka eredményét a fejlesztő tevékenység során hat hónaponként, valamint az ellátás befejezésekor a munkanaplóban szövegesen értékelni kell.

A logopédiai ellátás nyomon követhető-e?

A logopédiai ellátásban részt vevő gyermekek, tanulók részére nyújtott ellátásról munkanaplót kell vezetni.

Mikor kezdhető a logopédiai ellátás?

A logopédiai ellátásban való részvétel a gyermek életkorától függetlenül, az annak szükségességét megállapító logopédiai vizsgálat alapján bármikor megkezdhető.

Konduktív pedagógiai ellátás

Mi a pedagógiai szakszolgálat keretében nyújtott konduktív pedagógiai ellátás feladata?

A pedagógiai szakszolgálat keretében nyújtott konduktív pedagógiai ellátás feladata a központi idegrendszeri sérültek konduktív nevelése, fejlesztése és gondozása. A konduktív pedagógiai ellátás az óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz kapcsolódóan vagy egyéni fejlesztő foglalkozás keretében nyújtható.

Mi alapján történik a foglalkozás?

A fejlesztő foglalkozás a szakértői bizottság szakértői véleményében meghatározottak szerint lehet egyéni vagy csoportos foglalkozás.

Közreműködhet-e a szülő?

A konduktív pedagógiai ellátás feladatainak megvalósításában a szülő közreműködhet.

Mikor valósulhat meg a konduktív pedagógiai ellátás?

A konduktív pedagógiai ellátás a tanév rendjéhez igazodik és év közben is megkezdhető.

Gyógytestnevelés

Mi a pedagógiai szakszolgálat keretében nyújtott gyógytestnevelés feladata?

A pedagógiai szakszolgálat keretében nyújtott gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi vizsgálat gyógytestnevelésre utalja.

Kinek a feladata a gyógytestnevelés megszervezése?

15/2013. ( II.26.)EMMI rendelet 28 § (2)” A gyógytestnevelés megszervezése, személyi feltételeinek biztosítása az Intézmény feladata a tankerületi központ által kijelölt nevelési-oktatási intézményekben.”

Úszásra van-e lehetőség?

Abban az esetben, ha a szükséges feltételek rendelkezésre állnak, a tanulók részére heti egy tanórai foglalkozás keretében úszás órát kell szervezni.

Ki javasolja?

A gyógytestnevelés az orvosi javaslat alapján 1-3, 4-8 vagy 9-16 fős csoportokban szervezhető meg.

A nem állami intézmény fenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben megszervezhető-e?

15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 28§ (3) (4) bek. alapján :

„A gyógytestnevelés bármelyik a nem a tankerületi központ által fenntartott nevelési-oktatási, illetve szakképző intézményben is megszervezhető, amennyiben a tankerületi központ erről megállapodást kötött az érintett nevelési-oktatási, illetve szakképző intézmény fenntartójával.

A nem a tankerületi központ fenntartásában működő óvodák számára a gyógytestnevelés foglalkozások megszervezéséhez a gyógytestnevelőt a tankerületi központ az érintett óvoda fenntartójával kötött megállapodás alapján a nevelési év során biztosíthatja.”

Mikor valósul meg a gyógytestnevelés?

Az iskolában a gyógytestnevelés feladatának ellátása a tanév rendjéhez igazodik.

Iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás

Mik a feladatai a pedagógiai szakszolgálat keretében nyújtott iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátásnak?

A pedagógiai szakszolgálat keretében nyújtott iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás feladata a pedagógiai szakszolgálati intézményben a nevelési-oktatási intézményekben dolgozó pszichológusok munkájának összefogása és segítése, melyet az iskola- és óvodapszichológus feladatok koordinátora lát el.

Az iskola- és óvodapszichológiai feladatok koordinátorának a feladatai:
a) az óvodai, iskolai preventív szűrések tankerületi szintű koordinációja, együttműködés a pszichológiai tárgyú mérésekben és az eredmények kommunikációjában,
b) a nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott pszichológusok számára legalább havi rendszerességgel szakmai konzultációs foglalkozások szervezése,
c) a nevelési-oktatási intézményekben dolgozó pszichológusok által ellátásban részesített gyermekeket, tanulókat érintően szakmai konzultációs lehetőség biztosítása a pedagógiai szakszolgálati, vagy az egészségügyi ellátás illetékességi körébe tartozó vizsgálat kezdeményezésére vonatkozó döntés kialakításában, javaslattétel annak irányultságára, helyére,
d) a nevelési-oktatási intézményekben dolgozó pszichológusok megkeresésére egyéni szakmai segítés, esetvezetési segítségnyújtás, kettős vezetést igénylő csoportfoglalkozások vezetésében való közreműködés,
e) a nevelési-oktatási intézmény vagy az intézményben dolgozó iskolapszichológus, óvodapszichológus megkeresésére esetmegbeszélő, tanári képességfejlesztő csoportfoglalkozás megszervezése, közreműködés annak az adott intézményben történő megvalósításában,
f) egyéni tanácsadás és konzultáció a nevelési-oktatási intézményekből érkező pedagógusok számára,
g) az Intézmény és a nevelési-oktatási intézmény közötti kapcsolat, kommunikáció segítése,
h) a pedagógiai szakszolgálatnál önkéntesen bejelentkező, az óvodától, iskolától független szolgáltatást igénylő szülők és gyermekek óvodai, iskolai problémákkal összefüggő ellátása, szakmailag indokolt esetben a titoktartás szakmai, etikai elveinek betartása mellett az érintett intézményében dolgozó iskolapszichológussal, óvodapszichológussal való konzultáció.

Az iskola- és óvodapszichológus koordinátor kapcsolatot tart a miniszter által az országos szakmai irányítási feladatok ellátásában való közreműködésbe bevont Országos Iskolapszichológiai Módszertani Bázissal.

Ha az Intézmény működési körzetében működő nevelési-oktatási intézményben az iskolapszichológus, óvodapszichológus munkakör nem került betöltésre, az adott munkakör betöltéséig, a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének erre vonatkozó írásbeli kérésére az Intézmény támogatást nyújthat az ellátás iránti igény kielégítéséhez.

Kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása

A kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása kinek a feladata?

A kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása keretében az Intézmény feladata:

1. a) korai tehetség-felismerés, tehetségazonosítás, amelynek során a tehetség életkori megjelenését figyelembe kell venni,
   b) a tehetséges gyermek személyiségfejlődésének támogatása, szükség esetén további megsegítésre irányítás,
   c) önismereti csoport szervezése és vezetése a tehetséges gyermekek részére,
   d) tanácsadás, támogatás a szülőnek,
   e) konzultáció a pedagógus részére,
   f) közös tehetség-tanácsadási fórum szervezése,
   g) speciális tehetségprogramban való részvételre javaslat adása,
   h) a tehetségazonosítás, a tehetséggondozás feladatát ellátó pszichológus szakmai kapcsolatot tart a feladatellátási körzetében működő tehetségfejlesztő programok vezetőivel és az iskolapszichológussal, óvodapszichológussal,
   i) javaslatot tesz a tanuló számára a tehetségprogramba történő bekapcsolódásra,
   j) kimeneti mérések elvégzése,
   k) tehetségfejlesztő műhelyek vezetői számára konzultációs lehetőség biztosítása, melyet a tehetséggondozó koordinátor lát el.

A tehetséggondozó koordinátor
a) kapcsolatot tart a nevelési-oktatási intézmények iskolapszichológusaival, óvodapszichológusaival,
b) kapcsolatot tart a Nemzeti Tehetségponttal,
c) ismeri, figyelemmel kíséri a Nemzeti Tehetségügyi Adatbázist,
d) ismeri, figyelemmel kíséri a Nemzeti Tehetség Program pályázati kiírásait,

1. e) kapcsolatot tart a Nemzeti Tehetségfejlesztési Központtal

Milyen tudnivalók vannak a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók ellátásával kapcsolatban?

További információ a pedagógiai szakszolgálatnál kérhető.

SNI (sajátos nevelési igény), BTM (beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézség)

Mennyi a tanulók heti óraszáma?

A tanuló heti kötelező tanóráinak számát, beleértve a választható tanóráinak számát a Nkt. 6. melléklet határozza meg. Az iskola a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözetét tanórai foglalkozás, egyéb foglalkozás megtartásához és osztálybontáshoz veheti igénybe.

Felzárkóztató foglalkozások, egyéni foglalkozások, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások, tehetséggondozás szempontjából mik a lehetőségek?

Az általános iskola, a középfokú iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára, továbbá az első-negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító egy-három fős foglalkozásokat. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy óra biztosított az osztályok 6. mellékletben meghatározott időkerete felett.

Ha az elsőtől a negyedik évfolyamokra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, lehetővé kell tenni, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a tanköteles tanuló tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt egyéni munkarend keretében tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre. Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható.

A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkeretét a 6. melléklet határozza meg. A heti időkeret a tanítási hetek között a tanuló érdeksérelme nélkül különösen indokolt esetben átcsoportosítható.

A szakgimnáziumban tanuló heti kötelező óraszáma terhére tanulónként heti öt órában egy-három fős foglalkozást kell szervezni, ha az iskola zenész, klasszikus balett-táncos vagy artista szakmai vizsgára készít fel.

A gyermek, tanuló joga, hogy állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért.

Ingyenesek-e a tankönyvek a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban?

Az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre.

Mikortól kezdődik a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló ellátása?

A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.

Hogyan történik a gyermek, tanuló számára megfelelő intézmény kiválasztása?

A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján (javasolt intézménytípusok közül), a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével.

Hol (milyen formában) történhet a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése-oktatása?

A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelés-oktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban (a továbbiakban: a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók – külön vagy közös vagy részben közös – nevelésében és oktatásában részt vevő óvoda és iskola, kollégium együtt: gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény) történhet. Az intézménykeresőben érdemes ezek szerint is keresni, így a gyógypedagógiai intézményben és az integrált formában történő ellátás külön is kereshető.

Milyen feltételek szükségesek a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez és oktatásához?

A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez és oktatásához a következő feltételek szükségesek:
a) a gyermek, tanuló külön neveléséhez és oktatásához a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor(óvodapedagógus) foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és egyéb segédlet,
b) egyéni előrehaladású képzéshez, integrált óvodai neveléshez, iskolai nevelés-oktatáshoz, fejlesztő neveléshez, fejlesztő nevelés-oktatáshoz, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor(óvodapedagógus), a foglalkozásokhoz speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök,
c) a fejlesztési területek szakértői bizottság által történő meghatározása.

Az óvodai és iskolai nevelés-oktatás során a különböző típusú sajátos nevelési igényű gyermekek közös csoportban tanulnak-e, hogyan kapnak specifikus ellátást?

A gyermek külön óvodai nevelését végző óvodai csoportot, a tanulók külön iskolai nevelését, oktatását végző iskolai osztályt a sajátos nevelési igény típusának megfelelően kell létrehozni. Tehát pl. a hallássérült gyermek, tanuló hallássérült gyermekekkel, tanulókkal nevelkedik,tanul együtt, nem kerülhet csupán látássérülteket nevelő csoportba. Ugyanakkor a szakmai tapasztalat az, hogy a gyermekek, tanulók vizsgálata alapján egyre inkább több terület érintett (pl. hallás és látás együtt), így akár több típusú probléma miatt lehet a sajátos nevelési igény megállapítva, ezért a csoportok összetétele ennek megfelelően változatos lehet. Az ellátást ez esetben minden típusú sajátos nevelési igényére vonatkozóan kell megszervezni.

A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ha a többi gyermekkel, tanulóval együtt jár óvodába, illetve iskolába részesülhet-e speciális ellátásban?

A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül. Amennyiben tehát a gyermek, tanuló a többi gyermekkel, tanulóval együtt jár óvodába, illetve iskolába, a sajátos nevelési igényének megfelelő  egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül. (A szakértői véleményben foglaltak és a Nkt. 6. melléklete szerint).

A csoportlétszám számításánál a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló figyelembe vehető-e?

Az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két gyermekként, a mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos gyermeket, tanulót három gyermekként kell figyelembe venni az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál, ha nevelés-oktatásuk a többi gyermekkel, tanulóval együtt történik.

Hogyan valósítható meg a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló fejlesztő foglalkoztatása?

Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg.

A gyermek, tanuló sajátos nevelési igényének megfelelő  egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozást ki végezheti?

A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igény típusának megfelelő szakirányon szerzett gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor(óvodapedagógus) szakképzettség kell a gyermekek ellátásához. A szakembert  a szakértői véleményben meghatározottak szerint (pl. végzettség alapján) kell biztosítani.

Ha nincs az óvodában, iskolában a sajátos nevelési igénynek megfelelő szakember, akkor hogyan történhet az ellátás?

A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat útján is biztosítható. Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat megszervezése és működtetése illetékes tankerületi központ feladata

Az egyéni munkarend jelent-e  tanulói jogviszonyt?

A tanuló – beleértve az egyéni munkarenddel rendelkezőt is – az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, továbbá az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti.

Hogyan számítják a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás megszervezésére meghatározott heti foglalkoztatási időkeretet?

Az Nkt. 6. mellékletében a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás megszervezésére meghatározott heti foglalkoztatási időkeretet abban az esetben, ha a tanulót külön osztályban tanítják, osztályonként kell biztosítani.

Abban az esetben, ha a sajátos nevelési igényű tanuló nevelés-oktatása a többi tanulóval együtt történik, az Nkt. 6. mellékletében a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésére meghatározott heti időkeretet kilenc főre kell meghatározni és biztosítani oly módon, hogy az Nkt. 6. mellékletének E oszlopában meghatározottak szerint az azonos heti óraszámban foglalkozásra jogosult tanulók számát elosztják kilenccel. Ha az osztás alapján az azonos heti időtartamú foglalkozásra jogosult tanulók száma a négy főt meghaladja, akkor az Nkt. 6. mellékletének E oszlopában meghatározott heti óraszámot, négy vagy kevesebb fő esetén az Nkt. 6. mellékletének E oszlopában meghatározott heti óraszám ötven százalékát kell biztosítani.

Ha a tanuló sajátos nevelési igényét halmozott sérülés alapozza meg, a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások heti időkeretének számításánál a magasabb óraszámra jogosító fogyatékosságot kell figyelembe venni.

Összevont osztályban az osztály legmagasabb évfolyamára járó tanuló évfolyamára az Nkt. 6. mellékletének E oszlopában meghatározott óraszámokat kell alkalmazni.

Az általános iskola felső tagozatán – a nevelőtestület döntése alapján – a habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások legfeljebb ötven, a középfokú iskolában legfeljebb hetvenöt százaléka a sajátos nevelési igényű tanulók tehetséggondozására, a tantárgyi követelmények eredményes teljesítését szolgáló felzárkóztatásra is fordítható. A nevelőtestület az erre irányuló döntését félévenként köteles felülvizsgálni, és a tanuló fejlődésének ismeretében megerősíteni vagy módosítani.

Fejlesztő nevelés-oktatás

A sajátos nevelési igényű, súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek hogyan teljesíti tankötelezettségét?

Ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól az évtől kezdve, amelyben az ötödik életévét betölti, fejlesztő nevelésben, attól az évtől kezdődően, hogy tankötelessé válik, fejlesztő nevelés-oktatásban vesz részt.

Milyen intézményben történik a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek fejlesztő nevelés-oktatása?

A fejlesztő nevelés-oktatást a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési, nevelési-oktatási intézmény látja el.

Milyen formában történhet a fejlesztő nevelés-oktatás?

A fejlesztő nevelés-oktatást a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési, nevelési-oktatási intézmény látja el egyéni vagy csoportos formában
a) saját intézményében külön erre a célra létrehozott csoportban,
b) otthoni ellátás keretében,
c) abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását ellátja.

Mikor kezdődik a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek fejlesztő nevelés-oktatása?

A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a hatodik életévét betölti, fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti a tankötelezettségét.

Hogyan kell megszervezni a fejlesztő nevelés-oktatást?

A fejlesztő nevelés-oktatást az oktatásért felelős miniszter rendeletében foglaltak alkalmazásával, a sajátos nevelési igény típusának megfelelő gyógypedagógus, konduktor, foglalkoztatásával, a szülő igénye, a gyermek állapota és a szakértői bizottság fejlesztő foglalkozások heti óraszámára vonatkozó javaslatának figyelembevételével kell megszervezni.

Mennyi a heti fejlesztő foglalkozások száma a fejlesztő nevelés-oktatás során?

A heti fejlesztő foglalkozások száma nem lehet kevesebb húsz óránál. Indokolt esetben a szülő kérésére, ha a gyermek állapota szükségessé vagy lehetővé teszi, ennél több vagy kevesebb óraszám is megállapítható.

Meddig köteles a tanuló fejlesztő nevelés-oktatásban részt venni illetve meddig vehet részt benne?

A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanuló annak a tanítási évnek az utolsó napjáig köteles részt venni, amelyben betölti a tizenhatodik életévét és annak a tanítási évnek az utolsó napjáig vehet részt, amelyben betölti a huszonharmadik életévét.

Hogyan történik a csoportok kialakítása a fejlesztő nevelés-oktatásban?

A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanulókat a sajátos nevelési igényük, fejlettségük és életkoruk alapján osztják be fejlesztő csoportokba.
A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanulók csoportokba sorolásáról – a nevelőtestület véleményének kikérésével – az intézmény vezetője dönt. A csoportok létszáma nem haladhatja meg a hat főt.

Hogyan valósul meg a tankötelezettség, ha a tanuló iskolába járással nem tud részt venni a fejlesztő nevelés-oktatásban?

Ha a tanuló – a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint – iskolába járással nem tud részt venni a fejlesztő nevelés-oktatásban, a tankötelezettségét a fejlesztő nevelés-oktatást nyújtó iskola által szervezett egyéni fejlesztés keretében teljesíti. Az egyéni fejlesztés megszervezhető
a) otthoni ellátás keretében,
b) abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását ellátja.

A fejlesztő nevelés-oktatásban teljesített tankötelezettség mikor kezdhető meg?

A tankötelezettség teljesítését a fejlesztő nevelés-oktatásban abban a tanévben kezdheti, amikor a 6. életévét betölti a gyermek.

Mi alapján történik a fejlesztés? Olyan, mint a többi általános iskola?

A fejlesztő nevelés-oktatás a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelésének, oktatásának irányelve alapján készített intézményi rehabilitációs pedagógiai program és a tanév helyi rendjét meghatározó éves munkaterv alapján folyik.
A fejlesztő nevelés-oktatás a tanév rendjéhez igazodó, a tankötelezettség teljes időtartama alatti rehabilitációs célú, az elért fejlődési szakaszokat követő egységes folyamat. A nevelés-oktatás fejlesztési területeinek tartama tanítási évfolyamokra nem tagolódik, a pedagógiai munka szakaszolása a tevékenység tartalmi kínálatának életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó strukturálásában, koncentrikus bővítésében jelenik meg.
A tanév tizenkettedik hetének végéig minden tanuló részére el kell készíteni a személyre szabott, a tanuló fejlesztésének súlypontjait meghatározó egyéni fejlesztési tervet.
A tanuló fejlődését a nevelőtestület a tanítási év végén, a központilag kiadott nyomtatványon szövegesen értékeli. A szöveges értékelés tartalmazza a tanulónak az egyes fejlesztési területen elért eredményeit és nehézségeit, valamint a következő tanítási év egyéni fejlesztési tervének elkészítéséhez szükséges javaslatokat.
A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény fejlesztő nevelést-oktatást végző iskolaként működik, ha kizárólag súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekeket lát el.

Hogyan vehető igénybe a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény ellátása?

A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény a kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat ellátó nevelési-oktatási intézmény, amely a szakértői bizottság véleménye alapján vehető igénybe.

Egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény – EGYMI

Mi az EGYMI?

Az EGYMI egy többcélú intézmény. Az EGYMI: egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény.

Milyen célból hozható létre EGYMI? Milyen intézmények, feladatok lehetnek benne?

Az EGYMI a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából hozható létre. Az intézmény keretén belül működnie kell kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat ellátó óvodai, általános iskolai, fejlesztő nevelés-oktatást végző iskolai vagy középfokú iskolai feladatot ellátó intézményegységnek, továbbá utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatnak vagy – az országos és megyei szakértői bizottsági feladatok kivételével – pedagógiai szakszolgálati feladatokat ellátó intézményegységnek. Az EGYMI elláthatja továbbá a családsegítő szolgálat, az iskola-egészségügyi ellátás és a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai eszközök és segédanyagok kölcsönzésének feladatait, valamint kollégiumot működtethet. Az EGYMI-ben ellátott feladatokra – a családsegítő szolgálat, az iskola-egészségügyi ellátás és a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai eszközök és segédanyagok kölcsönzése kivételével – külön-külön szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységeket kell létrehozni.