Az Európa-napot az Európai Unió megalakulásának emlékére tartjuk, annak a gondolatnak a jegyében, hogy a béke és az együttműködés alapja az egymás iránti tisztelet és a közös felelősségvállalás.

 Bár az esélyegyenlőség megteremtése terén még számos kihívás áll az Unió előtt, elismerés illeti azokat a lépéseket, amelyeket a fogyatékossággal élő emberek jogainak előmozdításáért tett az elmúlt években. Ezek között szerepel többek között a hozzáférhetőség javítása, a diszkrimináció elleni fellépés, a munkaerőpiacra jutás támogatása, valamint a jogi és szakpolitikai keretek folyamatos fejlesztése.

 Az Európai Unió kulcsszereplő a fogyatékossággal élő személyek életminőségének javításában, és az e területen végzett tevékenysége hosszú távon is meghatározó hatással van a tagállamok gyakorlatára.

9 dolog, amit az Európai Unió tesz a fogyatékossággal élő személyekért – általános, tényszerű formában:

1. Jogok védelme – ENSZ-egyezmény alkalmazása

Az EU és tagállamai is aláírták a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt (CRPD), amely az egyik legfontosabb nemzetközi jogi dokumentum a fogyatékossággal élők jogainak védelmére.

2. Európai fogyatékosságügyi stratégia (2021–2030)

A stratégia célja, hogy biztosítsa az egyenlő esélyeket, elősegítse az önálló életvitelt, a társadalmi részvételt, valamint a munkaerőpiaci beilleszkedést.

3. Hozzáférhetőség javítása (pl. épületek, közlekedés, digitális szolgáltatások)

Az EU Hozzáférhetőségi irányelve (European Accessibility Act) előírja, hogy bizonyos termékek és szolgáltatások mindenki számára elérhetők legyenek – beleértve az elektronikus könyveket, jegyautomatákat, banki szolgáltatásokat, közlekedést.

4. Fogyatékossági igazolvány – egységes elismerés Európa-szerte

Kísérleti projektként több országban már bevezették az európai fogyatékossági igazolványt, amely az esélyegyenlőséghez való hozzáférést támogatja más tagállamokban is. A cél az uniós szintű bevezetés.

5. Antidiszkriminációs jogszabályok

Az EU szigorú szabályozással lép fel a fogyatékosság miatti hátrányos megkülönböztetés ellen, különösen a foglalkoztatás, oktatás és közszolgáltatások terén.

6. Támogatott foglalkoztatás és képzés

Az EU különböző programokon keresztül (pl. ESZA+, Erasmus+) támogatja a fogyatékossággal élők munkaerőpiacra lépését, szakképzését és oktatásban való részvételét.

7. Uniós finanszírozási lehetőségek

A kohéziós alapok, az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), a Horizont Európa és más források révén jelentős összegeket biztosítanak a fogyatékosságügyi fejlesztésekre.

8. Kutatás és innováció

Az EU ösztönzi az olyan kutatásokat és technológiai fejlesztéseket (pl. akadálymentesítő technológiák), amelyek hozzájárulnak az önálló életvitel és társadalmi integráció elősegítéséhez.

9. Részvétel biztosítása az uniós döntéshozatalban

A fogyatékossággal élők képviseletét ellátó szervezetek bevonása az EU szakpolitikai döntéshozatali folyamataiba biztosítja, hogy a jogszabályok és programok az érintettek valós igényeire reflektáljanak.