Megosztás

Hol van jelen a pontírás a vak emberek életében? Miért fontos, aktuális a Braille írás használata, megőrzése, népszerűsítése? – tette fel a kérdést nyitóbeszédében Dr. Nagyné Berke Mónika, az MVGYOSZ szolgáltatásvezetője, az esemény háziasszonya.

 A 2025-ös év valóban kiemelt jelentőségű fogyatékos emberek jogai és a Braille írás szempontjából. A Braille írás 200. évfordulóját ünnepelhetjük, amely hatalmas mérföldkő a látássérült emberek számára. Ennek apropóján számos programsorozat várható, melynek célja, hogy felhívják a figyelmet a Braille-írás fontosságára és elterjedésére, valamint a látássérült személyek társadalmi beilleszkedésére. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége a Braille-írás bicentenáriumához kapcsolódva egész éves programsorozatot szervez, melynek első programeleme egy ünnepi konferencia volt Hermina úti székházban 2025. január 7-én. A székház kiállítóterében Braille-írással és olvasással kapcsolatos, egész évben látogatható kiállítás nyílt, „Anno és most a Braille-írás” címmel.

A 2025-ös év másik fontos eseménye, hogy a Fogyatékosságügyi Államtitkárság létrejötte lehetőséget biztosít a fogyatékos emberek jogainak érvényesítésére. Így lehetővé vált, hogy a jogi környezet támogatóbbá váljon, és a fogyatékos emberek jobb esélyekkel rendelkezzenek a társadalmi részvételben. Dr. Kósa Ádám, a területért felelős politikus is arra buzdította bevezetőjében a civil szervezeteket, hogy aktívan vegyenek részt a változások elősegítésében.

Dr. Nagy Sándor véleménye szerint a Braille írás valóban forradalmasította a vak emberek kommunikációját, és alapvető szerepet játszik a társadalmi beilleszkedésükben. A Braille írás lehetővé tette, hogy a látássérült személyek önállóan olvassanak, írjanak, tájékozódjanak a világban. Ennek fontossága nem csökkent, még a digitalizáció térhódítása ellenére sem. Bár a modern technológia új lehetőséget kínál, a Braille írás továbbra is elengedhetetlen a vak emberek mindennapjaiban.

A nemzetközi egyezmények, mint például az ENSZ fogyatékossággal kapcsolatos egyezményei is megerősítik a Braille írás fontosságát, és arra ösztönöznek, hogy a fogyatékos személyek számára biztosítsák a megfelelő információhoz való hozzáférést. A Braille írás jelenléte a mindennapi életben — például a gyógyszeres dobozokon, termékcsomagolásokon vagy a liftek nyomógombjain — segíti a vak emberek függetlenségét. Ezért is fontos, hogy a Braille írást továbbra is támogassuk és megőrizzük a modern technológiák mellett, mivel a látássérült emberek számára alapvető lehetőség a tájékozódás és az önálló életvitel biztosításában.

Dr. Gombás Judit a Braille írásról szóló előadásában rávilágított a modern társadalom és a technológia kettősége okozta dilemmákra. A digitális eszközök elterjedésével sokan felvetik, hogy szükség van-e még a kézírásra, vagy a papíralapú könyvekre, különösen a látássérült emberek esetében. Azonban a Braille írás továbbra is elengedhetetlen a vak emberek számára, mivel az egyedülálló módon kapcsolódik a tapintás érzékeléséhez, segítve az olvasást és írást. A Braille olvasás nemcsak a szöveg dekódolását jelenti, hanem a látókérget is aktiválja, így a különböző agyi területek is dolgoznak a folyamatban. Judit szerint a kulcs inkább abban rejlik, hogyan tudjuk kombinálni a különböző eszközöket és kultúrtechnikai megoldásokat. A Braille írás és olvasás elengedhetetlen része annak, hogy a vak emberek sikeresebbek legyenek a munkaerőpiacon és növeljék versenyképességüket.

Somorjai Ágnes a vak gyerekek oktatásáról beszélt, kiemelve, hogy a Braille írás éppolyan fontos a vak gyermekek számára, mint a látó gyermekeknek az olvasás és írás tanulása. A Vakok Állami Intézetében, ahol sokszor a gyerekek bár hátrányos helyzetűek és halmozottan sérültek, még mindig tanítják és alkalmazzák. A Braille oktatás finommotorikai fejlesztéssel indul, így vezetik be a gyerekeket az írás-olvasás világába. A hat pontos rendszer figyelembevételével a gyermekek már óvodás korban, játékos formában megtanulják az alapokat, és ezeket később digitális eszközökkel, felolvasó programokkal kombinálnak a felső tagozatban.

Ági arról is beszélt, hogy milyen jó gyakorlatokkal találkozott és humoros példákon keresztül szemléltette, milyen az, amikor csak a szándék jó, de a megvalósítás nem. Számára látóként a Braille ismerete “titokzatos tudást” jelent, amit a vak gyermekek ugyanúgy élvezhetnek. Személyes kötődését és a Braille olvasási élményeit is megosztotta a hallgatósággal, megerősítve annak elvitathatatlan jelentőségét.

Berta Edina előadásában a zenetanulás lehetőségeit és kihívásait osztotta meg, különösen a vakok számára elérhető Braille zenei tudás terén. Egyedül a Vakok Állami Intézetében van lehetőség Braille zenei kották használatára, melyek a vakok számára készült, tapintható formák, segítségével támogatja a zenei tanulást. A Braille zenei kották a hagyományos kottákhoz hasonlóan tartalmazzák a hangjegyeket, a szünetjeleket és egyéb zenei jelöléseket, de azok Braille írással, tehát pontkombinációkkal vannak kódolva. A kottákban a hangokat és a ritmusokat is megjelölik, így a vak zenészek képesek ezeket olvasni és követni. A szünetjelek, a ritmus- és egyéb kottajelek is tapintható formában jelennek meg, biztosítva a teljes élményt.

A zenetanulás során a tanároknak külön figyelmet kell fordítaniuk a Braille zenei kották oktatására. Az oktatási folyamat lépésről lépésre történik, először az alapvető zenei elemek és hangjegyek tanítása történik meg, majd ezeket bonyolultabb zeneművekkel egészítik ki. A tanítás során a zenei készségek mellett a tanulók tapintási és memória képességeit is fejlesztik, hiszen a Braille kották olvasása zeneileg támaszkodik a finommotorikai képességekre és a ritmusérzékre. Az oktatás segíti a vakokat abban, hogy önállóan tanulhassanak, és akár zenei karriert is építhessenek.

Királyhidi Dorottya előadása a siketvak személyek Braille írással kapcsolatos kihívásait és lehetőségeit tárgyalta. A siketvak emberek számára a Braille írás és a számítógép használata kulcsfontosságú a környezettel való kapcsolattartásban. A számítógép és a Braille kijelző lehetővé teszi, hogy hozzáférjenek az információkhoz, másokkal kapcsolódjanak és részt vegyenek a digitális világban.

Dr. Nagyné Berke Mónika az MVGYOSZ tevékenységéről számolt be, kiemelve a szervezet által működtetett jelentős Braille könyvtárat és nyomdát. A nyomdájukban a szolgáltatás keretében síkírásban kiadott irodalmi műveket vagy kottafüzeteket alakítanak át. Ezen felül Braille jegyzeteket, folyóiratokat készítenek, és Mónika örömmel számolt be arról, hogy az hogy az előfizetők száma növekedett az elmúlt évben.

A konferenciát vak emberek által írt és előadott versek gazdagították. Ezek a versek személyes élményekből táplálkoztak, és a Braille íráshoz fűződő viszonyukat és hálájukat fejezték ki. A versek arról szóltak, hogy a Braille írás milyen fontos szerepet játszott abban, hogy a világ élhetővé váljon, egy példát említve: “Kiégett villanykörte lett a világ” – melyet a Braille „ellenpontozott”. Az elhangzott beszámolók és előadások jól tükrözik a Braille írás társadalmi és személyes fontosságát, valamint a vak és siketvak emberek számára biztosított lehetőségek sokféleségét a tanulásban, a munkavállalásban és az önálló életvitelben.

Lejegyezte: Szilágyi-Major Szilvia, a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet munkatársa