Figyelembe véve, hogy a hallássérült, valamint a siketvak emberek a társadalom egyenrangú és egyenjogú tagjai, elismerve a jelnyelv kulturális, közösségformáló erejét, a hallássérült és siketvak személyek nyelvi jogainak rögzítése és a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésük biztosítása érdekében, az Országgyűlés a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény rendelkezéseivel összhangban megalkotta a 2009. évi CXXV. törvényt a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról.

A törvény biztosítja, hogy a hallássérült és siketvak személyek a magyar jelnyelvet, illetve a speciális kommunikációs rendszereket használhassák és az állam által finanszírozott jelnyelvi tolmácsszolgáltatást igénybe vehessék.

Kik a hallássérült és siketvak személyek?

„2. § E törvény alkalmazásában

a) hallássérült személy: olyan siket vagy nagyothalló személy, aki kommunikációja során a magyar jelnyelvet vagy valamely speciális kommunikációs rendszert használja,

b) siketvak személy: olyan egyidejűleg hallás- és látássérült személy, aki kommunikációja során speciális kommunikációs rendszert használ,

c) magyar jelnyelv: a hallássérült személyek által használt, vizuális nyelvi jelekből álló, saját nyelvtani rendszerrel és szabályokkal rendelkező, Magyarországon kialakult önálló, természetes nyelv,

d) speciális kommunikációs rendszer: a hallássérült, illetve siketvak személyek által használt, e törvény mellékletében felsorolt kommunikációs eszköz.”

Kik vehetik igénybe a térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatást?

„4. § (1) Térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatást az a magyar állampolgársággal, vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, valamint bevándorolt és letelepedett hallássérült, illetve siketvak személy vehet igénybe,

a) aki magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy

b) aki fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

c) akinek hallássérülése legalább az egyik fülön meghaladja a 60 dB-t, vagy mindkét fülön a 40 dB-t, vagy

d) akinek fogyatékossága – a BNO-10-es osztályozása szerint – egyidejűleg a H54-es és a H90-es csoportba tartozik.

(2) A térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatás

a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben az ellátást megállapító határozat,

b) az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott esetben szakorvosi igazolás, illetve szakorvos által kiadott audiogram

bemutatásával vehető igénybe.”

Milyen időtartamban vehető igénybe ingyenes jelnyelvi tolmácsszolgáltatás?

„5. § (1) Az állam által biztosított térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatás időkerete évi 36 000 óra, személyenként legfeljebb évi 120 óra.”

Térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatás működtetésének szabályozása

Jelnyelvi tolmácsszolgálatok – elérhetőségek

A térképen a kiválasztott tolmácsszolgálatnál megjelennek a főbb elérhetőségi adatok – cím, telefonszámok, e-mail, honlap – és a nyitvatartási idők.