Ezen az oldalon azokat a támogatásokat találja meg, melyek abban az esetben vehet igénybe ha fogyatékos gyermek ellátásról gondoskodik.

Családtámogatási ellátási formák

Milyen családtámogatási ellátási formák léteznek?

Családi pótlék
– nevelési ellátás
– iskoláztatási támogatás

Gyermekgondozási támogatás
– gyermekgondozási segély
– gyermeknevelési támogatás

Anyasági támogatás

A biztosítási jogviszonyban (pl. munkaviszonyban) álló szülőt megillető főbb ellátások, kedvezmények:
– táppénz
– gyermekápolási táppénz
– terhességi-gyermekágyi segély, melynek elnevezése 2015. 01.01-től csecsemőgondozási díjra változott
– gyermekgondozási díj
– gyermek után járó szabadság és pótszabadság.
– az apát megillető munkaidő kedvezmény

A gyermek neveléséhez kapcsolódó egyéb ellátások:
– családi kedvezmény
– családi járulék kedvezmény
– rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, óvodáztatási támogatás
– gyermektartásdíj megelőlegezése
– étkezési térítési díjkedvezmény
– ingyenes tankönyvellátás

Családi pótlék

Milyen feltételekkel jár a családi pótlék és ki igényelheti?

A családi pótlék két ellátást foglal magába, a nevelési ellátást és az iskoláztatási támogatást.
A nevelési ellátást a még nem tanköteles, az iskoláztatási támogatást a tanköteles, s már nem tanköteles, de közoktatási (középfokú oktatási) intézményben tanulmányokat folytató gyermekek után folyósítják.
A nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás megállapításának feltételei és az ellátás összege azonos a korábban folyósított családi pótlék összegével.

Ki jogosult nevelési ellátásra?

Nevelési ellátásra jogosult
– a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,
– a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
– a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,
még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig.
2016. január 1-től nevelési ellátásra és iskoláztatási támogatásra lesz jogosult a szülővel együtt élő élettárs is, ha az ellátással érintett gyermekkel közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja.
Saját jogán jogosult nevelési ellátásra a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától.
Nevelési ellátásra jogosultak – a gyermekre tekintettel folyósított iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig – a fent említett személyek
– a tizenhatodik életévét betöltött, a sajátos nevelési igény tényét megállapító szakértői vélemény alapján középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, illetve siketvak gyermekre tekintettel,
– azon tizenhatodik életévét betöltött gyermekre tekintettel, aki tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítette.

Ki jogosult iskoláztatási támogatásra?

A vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt, a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt, a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel, továbbá a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy
– a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint
– a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik – életévét betölti; továbbá
A javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes időtartamára.

Ki tekinthető sajátos nevelési igényű tanulónak?

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

A sajátos nevelési igényről a bejelentést – feltéve, hogy a tanuló a középiskolai tanulmányokat az adott tanév végén nem fejezi be – először annak a tanévnek a végéig kell megtenni, amelyben a sajátos nevelési igényű tanuló a 20. életévét betölti, ezt követően minden tanévnek a végéig, ha a tanulói jogviszony a következő tanévben is fennáll.
Amennyiben a tanulói jogviszony megszűnt és a családi pótlékra való jogosultság megszüntetésre került, de a 20. életévének betöltését követően a sajátos nevelési igényű tanuló ismét tanulói jogviszonyt létesít, akkor a bejelentést a családi pótlék iránti kérelemmel egyidejűleg meg kell tenni.

A 20. életévét betöltött sajátos nevelési igényű gyermek esetén:
A sajátos nevelési igényű tanuló esetében a családi pótléknak a 23 éves korig történő folyósításához a tanulói jogviszony fennállásának igazolása mellett a jogosult írásban bejelenti az ellátást folyósító szervnek a sajátos nevelési igény tényét megállapító, pedagógiai szakszolgálatként működő tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság megnevezését és címét, valamint a szakértői vélemény számát.

Ki jogosult saját jogán iskoláztatási támogatásra?

Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra az a közoktatási intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy,
– akinek mindkét szülője elhunyt,
– akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt,
– aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből,
– akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,
– aki a családi pótlékra jogosult személlyel nem él egy háztartásban, vagy
– ha az iskoláztatási támogatást – a gyámhatóságnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint – a nagykorúságát megelőzően is a részére folyósították, annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a huszadik – a fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik – életévét betölti.
Amennyiben a fenti körülmények közül valamelyik a nagykorúvá válást követően, de a tankötelezettség megszűnésének időpontját megelőzően következik be, a nagykorúvá válás időpontjától lehet az iskoláztatási támogatást saját jogon megállapítani.
Ha a középiskolai tanulmányait folytató személy a tankötelezettsége megszűnését követően nem él egy háztartásban az iskoláztatási támogatás igénylésére egyébként jogosult személlyel, saját jogán megkaphatja az ellátást.
Az ellátás iránti kérelméhez csatolnia kell a szülője
– lakcímigazolványának másolatát,
– arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a kérelmező életvitelszerűen nem él a háztartásában.
A nagykorú gyermek a szülővel akkor nem él egy háztartásban, ha a lakcímük különböző. Lakcím az a bejelentett lakó- vagy tartózkodási hely, ahol a személy életvitelszerűen él.
A szülő nyilatkozata hiányában a kérelmező a szülő lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti arra vonatkozóan, hogy életvitelszerűen nem a szülő háztartásában él.

Folyósítható-e az iskoláztatási támogatás, ha a tanköteles gyermek tanulói jogviszonya szünetel?

Az iskoláztatási támogatást a tankötelezettség fennállása alatt a tanulói jogviszony szünetelésének időtartamára is folyósítják.

Mi történik abban az esetben, ha a tanköteles vagy a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek igazolatlanul mulaszt az iskolában?

Ha az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettségét megszegi, 2015. szeptember 1-jétől a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének jelzése alapján a gyámhatóság az adott nevelési évben igazolatlanul mulasztott ötödik óvodai nevelési nap után felhívja a családi pótlék jogosultjának figyelmét a hiányzás jogkövetkezményeire.
2016. január 1-jétől az adott évben igazolatlanul mulasztott huszadik óvodai nevelési nap után – a jelzés beérkezésétől számított 8 napon belül – kezdeményezi a fővárosi és megyei kormányhivatalnál az ellátás szüneteltetését. A fővárosi és megyei kormányhivatal a gyámhatóság kezdeményezésére megszünteti a családi pótlék szüneteltetését, ha a felülvizsgálattal érintett időszakban a gyermek igazolatlanul mulasztott óvodai nevelési napjainak száma nem haladta meg a három napot.

A tanköteles vagy a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek igazolatlanul mulaszt:
Ha a tanköteles, vagy a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében igazolatlanul mulaszt, a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének jelzése alapján a gyámhatóság az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanórai foglalkozás után felhívja a családi pótlékban részesülő személy figyelmét a hiányzás jogkövetkezményre. Az adott évben tanítási évben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után – a jelzés beérkezésétől számított 8 napon belül – kezdeményezi a fővárosi és megyei kormányhivatalnál az ellátás szüneteltetését.
A fővárosi és megyei kormányhivatal a gyámhatóság kezdeményezésére megszünteti a családi pótlék szüneteltetését, ha
a felülvizsgálattal érintett időszakban a gyermek igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma nem haladta meg az ötöt.

Melyik szülő igényelheti a családi pótlékot és ki minősül nevelőszülőnek?

Ugyanazon gyermek (személy) után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg, kivéve, ha jogerős bírósági döntés – ideértve az egyezséget – alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket. Ebben az esetben a családi pótlékra 50-50%-os arányban, mindkét szülő jogosult.
Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a családi pótlékot – együttes nyilatkozatuk alapján – bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről – kérelemre – a gyámhatóság dönt.
Az után a gyermek (személy) után, akire tekintettel nevelési ellátást folyósítanak, iskoláztatási támogatás nem folyósítható.

Nevelőszülő:
Aki nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya keretében saját háztartásában gondozza a gyámhatóság jogerős határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet.

Ki a tanköteles gyermek?

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart.
A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt.
A tankötelezettség kezdetéről
– az óvoda vezetője,
– ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság,
– az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt.
A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető.

Milyen összegű a családi pótlék (nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás) 2018-ban?

A családi pótlék havi összege
– egygyermekes család esetén 12.200,- forint,
– egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13.700,- forint,
– kétgyermekes család esetén gyermekenként 13.300,- forint,
– két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14.800,- forint,
– három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16.000,- forint,
– három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17.000,- forint,
– tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23.300,- forint,
– tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25.900,- forint,
– a saját jogon nevelési ellátásra jogosult tartósan beteg illetőleg súlyosan fogyatékos személy 20.300,- forint,
– a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél továbbá az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, valamint a saját jogon iskoláztatási támogatásra jogosult személy esetén 14.800,- forint.
A közoktatási intézményben a tizennyolcadik életévének betöltését követően tanulmányokat folytató azon személyre tekintettel, aki után a tizennyolcadik életéve betöltéséig 23.300,- forint, vagy 25.900,- forint összegben folyósítottak iskoláztatási támogatást, az iskoláztatási támogatást továbbra is a korábban folyósított összegnek megfelelő összegben kell folyósítani. Más jogszabály alkalmazásában magasabb összegű családi pótléknak minősül az ellátás.

Kik a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető gyermekek, illetve a kit tekintünk saját háztartásban nevelt gyermeknek?

A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni, aki az igénylő háztartásában él, és
– akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult,
– aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,
– aki a családi pótlékra saját jogán jogosult; vagy
– aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhatóság nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő – a kormányrendeletben foglaltak szerint – vele kapcsolatot tart fenn.
A családi pótlékra való jogosultság szempontjából saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket (személyt) is
– aki kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül,
– akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, vagy
– aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik.
A családi pótlékra nem jogosító, de a gyermekszámba beszámító – gyermek esetében
– a kérelem benyújtásakor, továbbá
– az ellátás folyósításának időtartama alatt – az igényelbíráló szerv felhívására
– tanulói jogviszony esetén minden év szeptember 30-áig,
– hallgatói jogviszony esetén minden év október 15-éig
kell igazolni a tanulói, hallgatói jogviszony fennállását.
A tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásának igazolására benyújtott, nem magyar nyelven kiállított irat nem hiteles magyar fordítás csatolásával is elfogadható. A fővárosi és megyei kormányhivatal honlapján közzéteszi azon nyelvek listáját, amely nyelven a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásának igazolására kiállított irat magyar nyelvű fordítását egyáltalán nem kell csatolni.
Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új képzési időszakra hallgatói jogviszonyt létesít, akkor a tanulói jogviszony megszűnése és a hallgatói jogviszony keletkezése közötti időre, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag a családi pótlék összegének számítása szempontjából figyelembe kell venni.

Mikor jár magasabb összegű családi pótlék?

A tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek (személy) után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak a betegség fennállásig, illetőleg a gyermek 18. életévének betöltéséig. A 18 évesnél idősebb személy abban az esetben jogosult a magasabb összegű családi pótlékra, ha a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.

Ki tekinthető tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek?

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos az a 18 évesnél fiatalabb gyermek, aki az 5/2003. (II.19.) ESZCSM rendeletben meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul
– az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek) esetében a magasabb összegű családi pótlék iránti kérelemhez csatolni kell a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló igazolást.

Ha a gyermek a nem magasabb összegű családi pótlék folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét az igazolás benyújtásával a családi pótlékot folyósító hatóságnak bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítására új kérelmet nem kell benyújtani.

A tartós betegség vagy fogyatékosság fennállásáról, illetve annak hiányáról szóló igazolást gyermekklinika, gyermek-szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelés vagy szakgondozó intézmény szakorvosa adja ki.
A gyermek kezelése során az alapellátás illetékes orvosa (házi gyermekorvos) illetve a gyermeket ellátó szakorvos hívja fel a szülő figyelmét a magasabb összegű családi pótlék igénylésének lehetőségére.

Meddig folyósítható a magasabb összegű családi pótlék?

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel vagy személy részére járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását a külön jogszabályban előírtak szerint igazolták.

Ha a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után – állapotának javulása miatt – a magasabb összegű családi pótlék már nem jár, a jogosultság megszűnését követő hónaptól családi pótlékot új összeggel fogják folyósítani, feltéve, hogy egyébként az ellátásra való jogosultság fennáll.
A fővárosi és megyei kormányhivatal a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot megállapító határozattal egyidejűleg a magasabb összegű családi pótlékban részesülőnek illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék megállapításra került, a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabály szerinti utazási kedvezményre való jogosultságot igazoló hatósági igazolványt állít ki.
A hatósági igazolvány tartalmazza a magasabb összegű családi pótlékban részesülő személynek -, illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék került megállapításra – a nevét, a lakcímét, a magasabb összegű családi pótlék megállapításának tényét, a jogosultság fennállásának tényét, továbbá a hatósági igazolvány érvényességének időtartamát. A hatósági igazolvány a külön jogszabály szerinti igazolásban, szakvéleményben, illetve szakhatósági állásfoglalásban meghatározott felülvizsgálat időpontjáig, de legfeljebb 5 évig hatályos.

Ha a gyermek után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a gyermek jogosult utazási kedvezményre, közgyógyellátásra, étkezési térítési díjkedvezményre, valamint ingyenes tankönyvre.

Gyermekgondozást segítő ellátás

(2015.12.31-ig GYES)

Ki jogosult az ellátásra?

Gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő, a kiskorú szülő, ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, továbbá a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében nem vér szerinti gyermeket nevelő gyám kivételével a gyám a saját háztartásában nevelt
– a gyermek 3. életévének betöltéséig.
– ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig. (A gyermek tankötelessé válásának időpontjaként legfeljebb a gyermek 10. életéve betöltésének napját kell érteni. Amennyiben ikergyermek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy az ellátást a legkésőbb tankötelessé váló gyermek tankötelessé válása évének végéig folyósítják, legfeljebb a gyermekek tizedik életévének betöltéséig, változatlan összegben. (Abban az esetben, ha a gyermek tankötelezettsége nem abban az évben kezdődik, amely év augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, a jogosult köteles benyújtani az igényelbíráló szervhez a tankötelezettség kezdetéről szóló döntést.
– a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek tizedik életévének betöltéséig.
A gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított hat hónap időtartamig gyermekgondozási segélyre jogosult az örökbefogadó szülő – a házastársi és rokoni örökbefogadás kivételével -, amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezéskor a harmadik életévét már betöltötte, illetőleg ikergyermek esetén tankötelessé vált, azonban a 10. életévét még nem töltötte be.
Amennyiben a gyermek a gyermekgondozási segélyre jogosító életkort (3. életév, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve, tartósan beteg gyermek esetén 10. életév) az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő hat hónapon belül tölti be, akkor az örökbefogadó szülő gyermekgondozási segélyre való jogosultsága a gyermek gyermekgondozási segélyre jogosító életkorának betöltését követően a jogosultság kezdő időpontjától számított hat hónap elteltéig meghosszabbodik.
Az örökbefogadó szülő ebben az esetben a gyermekgondozási segély folyósítása mellett kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat.

Mennyi az ellátás összege?

A gyermekgondozást segítő ellátás havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (2018-ban 28.500,- forint) töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.

Ikergyermekek nevelése esetén mennyi az ellátás összege?

A havi összeg ikergyermekek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (28.500,- Ft) 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával.

Legfeljebb két gyermek után lehet az ellátást folyósítani.
Egyazon várandósságból született ikergyermekeket egy gyermekként kell figyelembe venni, ezért így a később született testvér után is megállapítható a gyermekgondozást segítő ellátás.
Két ellátást csak abban az esetben lehet folyósítani, ha
– a család GYES-re jogosító életkorú gyermekének (három év alatti vagy ikergyermekek vagy tartósan beteg gyermek) 2014. január 1-jét követően születik testvére, vagy
– mind a két gyermek 2014. január 1-jét követően született.

A tartósan beteg, illetve súlyos fogyatékos gyermeket nevelő részére meddig állapítják meg a gyermekgondozást segítő ellátást?

Ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, 10. életévének betöltéséig állapítják meg az ellátást.
Amennyiben a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel családi pótlék iránti kérelmet még nem nyújtottak be, a tartós betegség, illetve súlyos fogyatékosság tényéről szóló, a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló jogszabály szerinti igazolást a gyermekgondozási segély iránti kérelemhez csatolni kell. Ha a gyermek a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét az igazolás benyújtásával az ellátást folyósító hatóságnál bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítása, illetve a gyermekgondozási segélyre való jogosultság időtartamának megváltoztatása iránt új kérelmet nem kell benyújtani.

A nagyszülő igénybe veheti e az ellátást és milyen feltételekkel?

A gyermek szülőjének vér szerinti, örökbe fogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (nagyszülő) is jogosult az ellátásra, ha
– a gyermek az első életévét betöltötte,
– a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik,
– a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozási segélynek nagyszülő részéről történő igénylésével, és
– a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek vagy ikergyermek, akire tekintettel gyermekgondozási segélyt folyósítanak.
A nagyszülő részére a gyermekgondozási segélyre való jogosultság a fenti feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha
– ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és
– a jogosultsági feltételek a szülő esetében is fennállnak.

Lehet-e gyermekgondozást segítő ellátás mellett munkát végezni?

Az ellátásban részesülő szülő kereső tevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat. A gyermek első életévének betöltését követően az ellátás folyósítása mellett időbeli korlátozás nélkül lehet dolgozni.
A kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet.

A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után, heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

Gyermeknevelési támogatás

Ki veheti igénybe a gyermeknevelési támogatást?

Gyermeknevelési támogatásra az a szülő vagy gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévétől 8. életévének betöltéséig jár.

Mennyi a gyermeknevelési támogatás összege?

A gyermeknevelési támogatás havi összege – függetlenül a gyermekek számától – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (2018-ban 28.500,- forint) töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.
A gyermeknevelési támogatás méltányosságból történő megállapítására, meghosszabbítására nincs lehetőség.
Az ellátás folyósítása nem függ az előzetes biztosítási időtől.

Lehet-e a gyermeknevelési támogatás mellett munkát végezni?

A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.

Szolgálati időnek számít e  gyermekgondozási segély, illetve a gyermeknevelési támogatás ideje, illetve a folyósításának lejártát követően milyen ellátás megállapítását lehet kérni?

A gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás ideje szolgálati időnek számít a 10 % nyugdíjjárulék levonása mellett. Az előzőekben ismertettek ellátások megszűnését követően a szülő nem tud elhelyezkedni, és korábbi munkaviszonya alapján álláskeresési járadékra nem jogosult, a települési önkormányzat jegyzőjétől kérheti az aktív korúak ellátására való jogosultságának (foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy rendszeres szociális segély) megállapítását, ha a munkaügyi központtal legalább három hónapig együttműködött.

Milyen tényt, adatot kell bejelenteni a gyermekgondozási támogatásban részesülőnek?

A gyermekgondozási támogatás folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt be kell jelenteni:
– a gyermek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,
– ha az ellátásra jogosult – ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját – a gyermek egyéves kora előtt, nagyszülő esetében a gyermek hároméves kora előtt folytat keresőtevékenységet,
– ha a gyermekgondozási segélyre jogosult nagyszülő a gyermek hároméves kora után folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha a keresőtevékenység a heti 30 órát nem haladja meg, vagy ha a munkavégzés otthonában történik
– ha az örökbefogadói gyermekgondozási segélyben részesülő személy heti 30 órát meghaladó időtartamban folytat keresőtevékenységet
– a gyermek napközbeni ellátását biztosító intézményben történő elhelyezését, kivéve, ha a gyermek elhelyezése az ellátásra való jogosultságot nem érinti
– az ellátásra jogosult előzetes letartóztatásba vételét, illetve szabadságvesztés büntetésének megkezdését,
– az ellátásra jogosult három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának tényét,
– nagyszülő által igénybe vett gyermekgondozási segély esetében mindazokat a körülményeket, amelyek akár a nagyszülő vonatkozásában, akár a szülő vonatkozásában a segélyre való jogosultság elvesztését vonják maguk után,
– az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,
– a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését, továbbá – gyermeknevelési támogatás esetében – ha a háztartásba a 3. életévét még be nem töltött kiskorú kerül,
– ha a gyermeknevelési támogatásra jogosult személy folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha a keresőtevékenység a heti 30 órát nem haladja meg, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik, valamint
– az EGT-államban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét;
– a méltányossági jogkörben megállapított gyermekgondozási segély folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt a fentieken túl
– a gyermek szüleinek a gyermek nevelésében történő akadályoztatásának megszűnését,
– a gyermek – méltányossági gyermekgondozási segély megállapítására okot adó – betegségének megszűnését.

Anyasági támogatás

Ki jogosult anyasági támogatásra?

Az a nő, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal – koraszülés esetén legalább egyszer – várandós gondozáson vett részt. Az anyasági támogatás az anyát akkor is megilleti, ha a gyermek halva született.

Az anyán kívül  jogosult még anyasági támogatásra:
– az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő 6 hónapon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték,
– a gyám, ha a gyermek a születését követően 6 hónapon belül – jogerős határozat alapján – a gondozásába kerül.

Milyen összegű az anyasági támogatás?

2018-ban az anyasági támogatás – gyermekenkénti – összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 százalékával (64.125,- Ft), ikergyermekek esetén 300 százalékával (85.550,- Ft).
A kérelmet a szülést követő 6 hónapon belül kell benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

Mikor nem állapítható meg anyasági támogatás és a kérelem mellé mit kell csatolni?

Nem jár anyasági támogatás, ha
– a szülők a gyermek születését megelőzően nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához;
– a megszületett gyermek a gyámhatóság jogerős határozata alapján családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodásban részesül.
Az anyasági támogatás – a szülést követő hat hónapon belül benyújtott igény esetén – megilleti a jogosultat, ha
– a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulásról szóló nyilatkozatot visszavonták;
– a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodást megszüntetik, és a továbbiakban az anya gondoskodik a gyermek neveléséről.
Az anyasági támogatás igényléséhez csatolni kell:
A kérelemhez csatolni kell
– a várandós gondozást végző védőnő igazolásának másolatát arról, hogy a szülő nő – a várandós gondozási könyvben rögzítettek tanúsága szerint – a szükséges alkalommal részt vett a várandós gondozáson;
– a gyermek örökbefogadását engedélyező jogerős határozat másolatát;
– a jogerős gyámrendelő határozat másolatát.
Amennyiben a szülő nő hitelt érdemlően igazolja, hogy a várandóság időtartama alatt legalább 5 hónap időtartamig egybefüggően külföldön tartózkodott, várandós gondozást végző védőnő igazolását nem kell csatolnia. A kérelem benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni, vagy csatolni kell
– halva született gyermek esetén a halva születés tényét bizonyító okirat másolatát,
– az anya halotti anyakönyvi kivonatának másolatát, ha az anya a támogatás felvételét megelőzően meghalt,
– a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulás visszavonásáról szóló nyilatkozat másolatát,
– a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodás megszüntetéséről szóló gyámhatósági határozat másolatát.

Hogyan folyósítják az ellátást?

Az anyasági támogatás iránti kérelmet az igényelbíráló szerv a kérelem megérkezését követő naptól számított nyolc napon belül elbírálja, a jogosultság megállapítása esetén a támogatást fizetési számlára vagy kifizetési utalványon kiutalja.

Az oldal legutóbbi frissítése: