Könnyen érthető verzió

Ez a szöveg könnyen érthető.

Ebben a témakörben az egészségügyi rendszerről olvashat.

Egészségügyi rendszerben dolgoznak például

a védőnők,

az orvosok,

a nővérek.

Ebben a részben olvashat

a jogairól az egészségügyben,

a vizsgálatokról,

a vizsgálatok eredményeiről,

az egészségügy által támogatott eszközökről.

A szövegek olvasásához érdemes segítséget kérni.

Jelnyelvi videó verzió

Ki jogosult egészségügyi ellátásra?

Az egészségbiztosítás ellátásaira olyan – annak alapjául szolgáló – jogviszonnyal lehet jogosultságot szerezni, amelyhez egészségbiztosítási kötelezettség társul, mert az egészségbiztosítás ún. járulékos jogviszony. A biztosítási jogviszony általában valamilyen munkavégzésre irányuló, jövedelemszerző tevékenység alapján jön létre.

Forrás: Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő

Milyen egészségügyi ellátásokat vehetünk igénybe és mire figyeljünk az igénybevétel során?

Szűrővizsgálatok

A biztosított az egészségbiztosítás keretében a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatások közül az alábbi szűrővizsgálatokra jogosult:

  • az újszülött egészséges fejlettségét ellenőrző, az esetleges fejlődési rendellenességek korai felismerését szolgáló szűrővizsgálatokra;
  • a 0-6 éves kor között
    – életkoruknak megfelelően az anyagcserére, az érzékszervek működésére, az értelmi képességre vonatkozó, valamint teljes körű fizikális szűrővizsgálatra,
    – a fogazati rendellenességek felismerését célzó vizsgálatra, valamint a teljes fogászati állapot rögzítésére,
    – az életkornak megfelelő fejlődésre és az érzelmi állapotra vonatkozó vizsgálatokra,
    – a környezeti tényezők rizikófaktorai által indukált megbetegedések megelőzését és korai felismerését célzó szűrővizsgálatokra;
  • a 6-18 éves korosztály – és a 18 év feletti nappali tagozatos iskolai oktatásban részt vevő hallgatók – a fentieken túl az iskola- és ifjúság egészségügyi ellátás keretében végzett szűrővizsgálatokra;
  • a 18 éven felüli korosztály
    – az életkornak és nemnek megfelelő rizikófaktorok által indukált betegségek tekintetében az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletében nevesített szűrővizsgálatokra az ott meghatározott gyakorisággal,
    – a környezeti tényezők rizikófaktorai által indukált megbetegedések megelőzését és korai felismerését célzó szűrővizsgálatokra, ide nem értve a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa által végzett munkaköri alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálatokat és az ahhoz szükséges további járóbeteg-szakellátásokat,
    – évente egy alkalommal fogászati szűrővizsgálatra;
  • életkortól függetlenül:
    – sportegészségügyi vizsgálatokra, kivéve a hivatásos sportoló sportegészségügyi ellátását,
    – a betegség várható következményeinek, illetve szövődményeinek korai felismerését célzó vizsgálatokra.

Felhívjuk a figyelmet, hogy, a tüdőszűrés igénybevételéért a biztosítottnak is fizetnie kell, ha a tüdőszűrésre NEM a kötelezően elrendelt szűrővizsgálat keretében, vagy nem a fentiek szerinti, korhoz kötött szűrővizsgálat keretében, illetve nem szakképzési intézményekben és felsőoktatási intézményben oktatásban részesülők szakmai alkalmassági vizsgálatai keretében kerül sor.

Gyógykezelés

Egészségügyi alapellátások 

Az egészségügyi alapellátás biztosítja, hogy a beteg a lakóhelyén, illetve annak közelében hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló, folyamatos egészségügyi ellátásban részesüljön, nemétől, korától és betegsége természetétől függetlenül.

Az egészségügyi alapellátás feladatai

  • a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló, úgynevezett megelőző ellátás,
  • az egyén egészségi állapotának figyelemmel kísérése, egészségügyi felvilágosítása, nevelése, egészségfejlesztése, egészségtervezésének támogatása,
  • a beteg gyógykezelése, gondozása, szükség esetén akár a beteg otthonában is, illetve szakorvosi javaslatra házi ápolása, rehabilitációja,
  • a beteg szakorvoshoz irányítása.

Az egészségügyi alapellátás területei

  • a háziorvosi ellátás,
  • házi gyermekorvosi ellátás,
  • a fogorvosi alapellátás,
  • a háziorvos és védőnő által biztosított iskola- és ifjúság-egészségügyi ellátások.

Egészségügyi szakellátások 

  • a járóbeteg-szakellátás,
  • a fogorvosi szakellátás, valamint
  • a fekvőbeteg-szakellátás.

 

Egyéb egészségügyi ellátások

  • szülészeti ellátás,
  • orvosi rehabilitáció,
  • betegszállítás,
  • mozgó szakorvosi szolgálat

Mely ellátások után kell biztosítottként is fizetnem (részleges vagy kiegészítő térítési díjat)?

Az egészségügyi ellátások igénybevétele során az alábbi esetekben kiegészítő vagy részleges térítési díjat kell fizetnie a biztosítottnak is.
Az egészségbiztosítás által támogatott ellátások igénybevétele során a betegnek az alábbi esetekben az ellátások után RÉSZLEGES TÉRÍTÉSI DÍJAT kell fizetni:

  • külsődleges nemi jellegek megváltoztatására irányuló beavatkozásra, kivéve, ha fejlődési rendellenesség miatt a genetikailag meghatározott nem külsődleges jegyeinek kialakítása a cél,
  • a rágóképesség helyreállítása érdekében meghatározott típusú fogpótlás,
  • 18 éves kor alatt fogszabályozó készülék.

A biztosított KIEGÉSZÍTŐ TÉRÍTÉSI DÍJ mellett jogosult az alábbi ellátásokra:

  • az egészségügyi ellátás keretében a beteg saját kezdeményezésére igénybe vett egyéb kényelmi szolgáltatásokra, és
  • amennyiben a beteg állapota indokolja, az ápolási osztályon elhelyezés esetén az orvosi beutalás alapján igénybevett ápolás (gyógyszerek, és étkezés is).

A részleges és kiegészítő térítési díj képzésének szabályait, illetőleg több esetben annak pontos összegét a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete határozza meg, attól érvényesen eltérni nem lehet.

Az egészségügyi intézményben jól látható helyre ki kell függeszti a térítési díjak feltüntetésével a szolgáltatónál térítési díj fizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások jegyzékét. A térítési díj fizetése mellett igénybe vehető szolgáltatás/ellátás megkezdése előtt a beteget tájékoztatni kell az indokolt és az általa igényelt térítésköteles szolgáltatások díjáról.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltató az egészségbiztosítás keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatásért a fentiekben részletezetteken kívül nem kérhet térítési díjat a biztosítottól.

Mely ellátások nem vehetők igénybe az egészségbiztosítás terhére?

Az alábbi ellátásokat az egészségbiztosítás terhére nem lehet igénybe venni:

  • munkahigiénés szűrő- és ellenőrző vizsgálatok, illetve ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
  • foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatások, amennyiben azok nem az ellátást igénybevevő biztosított foglalkozási megbetegedése, illetőleg üzemi balesete miatt váltak szükségessé, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
  • a gondnokság alá helyezési eljárás során a beteg elmeállapotára vonatkozó szakorvosi véleményezés, továbbá a jogszabály által elrendelt orvosszakértői vizsgálatok és szakvéleményezés, kivéve, ha a vizsgálatra és szakvéleményezésre társadalombiztosítási vagy szociális juttatásra, kedvezményre, illetve egészségbiztosítási ellátásra való jogosultság megállapítása céljából kerül sor, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
  • különösen veszélyes, extrém sportolás, szórakoztató-szabadidős tevékenység közben bekövetkezett baleset miatt szükségessé vált ellátások, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások. E tekintetben balesetnek az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás minősül, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz,
  • hivatásos sportolók sportegészségügyi ellátása, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
  • a nem gyógyító célú, kizárólag esztétikai vagy rekreációs célból nyújtott egészségügyi szolgáltatás, és a következményeinek elhárítására, illetve az eredeti állapot visszaállítására irányuló egészségügyi szolgáltatások, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
  • a nem egészségügyi indokból végzett művi meddővé tétel, és a következményeinek elhárítására, illetve az eredeti állapot visszaállítására irányuló egészségügyi szolgáltatások, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
  • az egészségi állapotot pozitív irányban alapvetően nem befolyásoló, szakmailag nem bizonyítottan hatásos ellátás, és a következményeinek elhárítására, illetve az eredeti állapot visszaállítására irányuló egészségügyi szolgáltatások, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
  • a Magyarországon szakmailag elfogadott, de a finanszírozásba/támogatásba még be nem fogadott eljárás, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz alkalmazása, az ún. engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazás, illetve a befogadott egészségügyi szolgáltatás befogadástól eltérő alkalmazása, kivéve a méltányosságból támogatható ellátásokat, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
  • a kizárólag orvostudományi kutatás keretében nyújtott ellátások, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
  • a fogyatékos beteg kivételével a beteg kísérőjének részére az egészségügyi intézményben biztosított szállás és étkezés (nem minősül kísérő személynek, így nem térítésköteles a 14. évesnél fiatalabb beteg gyermekkel a kezelés idején lévő szülője/törvényes képviselője és közeli hozzátartozója sem),
  • a járművezetői alkalmassági vizsgálatok, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
  • a lőfegyvertartásra vonatkozó orvosi alkalmassági vizsgálatok, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
  • alkohol, illetve kábítószer hatása alatt állás esetén a detoxikálás, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
  • alkohol, illetve kábítószer szintjének kimutatása érdekében végzett vérvizsgálatok, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
  • látlelet kiadása, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
  • a nem kötelező védőoltással a beteg immunizálása, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások (a térítésmentes védőoltás kivételével).

Jó tudni, hogy a nem kötelező védőoltással történő immunizálásért (mint például a külföldre történő utazást megelőző védőoltások) 2.000,- Ft térítési díjat kell fizetni, azonban a pneumococcus baktérium, a human papilloma vírus és az influenza megbetegedés elleni védőoltás esetén az orvosi ellátásért nem kell fizetni. Az orvos nem kérhet térítési díjat továbbá a meningococcus C típusú kórokozó elleni – tb támogatásba befogadott, kiemelt támogatási kategóriába tartozó – védőoltás 0-2 éves korosztály számára történő beadásáért.

Az egészségbiztosítás keretében igénybe nem vehető egyes ellátások térítési díj képzésének szabályait, illetőleg több esetben pontos összegét jogszabály 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról 2. sz. melléklete meghatározza.

Nem vehetők igénybe a kötelező egészségbiztosítás terhére az egészségügyi ellátás finanszírozása szempontjából különösen veszélyes, extrém sportnak minősülő sport és szabadidős tevékenység közben bekövetkezett baleset miatt szükségessé vált ellátások. Ugyanakkor a sürgős szükség miatt felmerülő, életmentő beavatkozások költségeit az extrém sport- és szabadidős tevékenységek közben bekövetkezett balesetek esetén is finanszírozza az egészségbiztosító. A sürgős szükség körébe tartozó, életet veszélyeztető állapotok és betegségeket a sürgős szükség körébe tartozó egyes egészségügyi szolgáltatásokról szóló 52/2006. (XII. 28.) EüM rendelet tételesen meghatározza.

Különösen veszélyes, extrém sport, szórakoztató szabadidős tevékenység: 

  • vízisízés,
  • jet-ski,
  • vadvízi evezés,
  • hegy- és sziklamászás az V. foktól,
  • magashegyi expedíció,
  • bázisugrás, mélybe ugrás (bungee jumping),
  • falmászás,
  • roncsautó (auto-crash) sport, rally,
  • hőlégballonozás,
  • félkezes és nyílttengeri vitorlázás,
  • sárkányrepülés, ejtőernyőzés, paplanernyőzés, műrepülés.

Milyen lehetőségeim vannak az egészségügyi ellátás igénybevételekor?

  • Orvosválasztás joga
  • Második vélemény kéréshez való jog
  • Betegéletút lekérdezés, illetve annak megtiltása
  • Tájékoztatáshoz való jog
  • Elszámolási nyilatkozat (tájékoztatás az ellátásokra kifizethető tb finanszírozásról)
  • Méltányosság

A beteg ember életminőségének javítása érdekében az egyén sajátos helyzetének figyelembe vételével lehetőség van méltányosságon alapuló támogatást nyújtani. A közös társadalmi kockázatviselés és a méltányosság elve alapján – az Egészségbiztosítási Alap nyújtotta keretek közt – a NEAK méltányosságból átvállalhatja egyes orvosi ellátásokért fizetendő díjat, vagy annak egy részét, ha a térítést előzetesen kérik (méltányossági kérelemmel), és az ellátást finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál kívánják igénybe venni.

A méltányossági alapon igénybe vehető egészségügyi ellátásokról bővebb információt ezen az oldalon olvashat.

A közgyógyellátásról

A társadalmi szolidaritás elve alapján lehetőség van közgyógyellátás terhére igénybe venni egyes gyógyító ellátásokat. A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.

A közgyógyellátás szociális juttatás, amely a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és az orvosi rehabilitáció céljából tb támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátások beteg által fizetendő térítési díjához nyújt hozzájárulást, megállapítása és igénybevétele a kezelőorvosok és több hatóság együttműködésén alapuló feladatkörét is érinti. Az egészségbiztosítási feladatot érintő részletes tájékoztató a baloldali menüpontok alatt található.

A közgyógyellátást a járási hivatalnál lehet kérelmezni, ahol hatósági eljárás során megvizsgálják a jogosultsági feltételeket és megállapítják a gyógyszerkeretet. Az eljárás során figyelembe vett rendszeres gyógyító ellátásokat a közgyógyellátást igénylő kérelmére – a kérelem benyújtása előtt – a háziorvos igazolja.

A közgyógyellátásra való jogosultság igazolására a közgyógyellátási igazolvány szolgál, amelyet a jogosultságot elbíráló járási hivatal döntése alapján a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal megyeszékhelyen működő járási hivatal, Pest megye és a főváros vonatkozásában Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. kerületi hivatala állít ki, a jogosultságot megállapító határozatban foglaltak szerint. A közgyógyellátási igazolvány egy plasztik kártya formátumú hatósági igazolvány, amelyet az ellátást rendelő orvosnak be kell mutatni.

A közgyógyellátásra jogosultakról és a rendelkezésre álló gyógyszerkeretről a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) közhiteles hatósági nyilvántartást vezet, és intézkedik a gyógyszerkeret rendelkezésre bocsátása érdekében.

A közgyógyellátás keretében nyújtott hozzájárulás csak hatályos (le nem járt) és egyben érvényes közgyógyellátási igazolvánnyal vehető igénybe.

A hatályos igazolvány alapján az orvos a tb támogatással rendelhető gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, gyógyászati ellátást közgyógyellátás jogcímen rendelheti.

A közgyógyellátás keretében igénybe vehető ellátásokról itt olvashat részletesen.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a költségekhez való hozzájárulás korlátozott, a gyógyszer költségekhez az egy évre megállapított gyógyszerkeret erejéig, a gyógyászati segédeszköz és fürdőgyógyászati ellátások költségeihez pedig a tb támogatás alapjául szolgáló ár erejéig korlátozott.

A gyógyszerkeret alapjául szolgáló gyógyszerköltség kiszámítására vonatkozó szabályok alapján előfordulhat, hogy a gyógyszerkeret meghatározása során figyelembe vett gyógyszerköltség összege eltér a havonta rendszeresen szedett gyógyszerekért ténylegesen fizetendő összegtől, így a gyógyszerkeret összegétől is.

A gyógyszertárban a közgyógyellátással való gyógyszer kiadás előtt nem kell a közgyógyellátási igazolványt bemutatni, mert ellenőrzik, hogy a vényen feltüntetett személy szerepel-e a közgyógyellátásra jogosultakról vezetett nyilvántartásban. Ennek érdekében a NEAK folyamatos elektronikus adatkapcsolattal biztosítja a gyógyszertár számára a közgyógyellátásra való jogosultság és a rendelkezésre álló gyógyszerkeret lekérdezését a NEAK közhiteles nyilvántartásából.

Felhívjuk a figyelmet, hogy ez a lehetőség kizárólag a gyógyszertáraknál van kialakítva, a gyógyászati segédeszköz és a gyógyászati (pl. fürdő) ellátás igénybevétele során a közgyógy igazolványt minden esetben be kell mutatni. 

Forrás: Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő

Az oldal legutóbbi frissítése: