Jelnyelvi verzió Könnyen érthető verzió
Ez a szöveg könnyen érthető.
Ebben a témakörben az egészségügyi rendszerről olvashat.
Egészségügyi rendszerben dolgoznak például
a védőnők,
az orvosok,
a nővérek.
Ebben a részben olvashat
a jogairól az egészségügyben,
a vizsgálatokról,
a vizsgálatok eredményeiről,
az egészségügy által támogatott eszközökről.
A szövegek olvasásához érdemes segítséget kérni.
Jelnyelvi videó verzió
Ki jogosult egészségügyi ellátásra?
Az egészségbiztosítás ellátásaira olyan – annak alapjául szolgáló – jogviszonnyal lehet jogosultságot szerezni, amelyhez egészségbiztosítási kötelezettség társul, mert az egészségbiztosítás ún. járulékos jogviszony. A biztosítási jogviszony általában valamilyen munkavégzésre irányuló, jövedelemszerző tevékenység alapján jön létre.
Forrás: Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő
Milyen egészségügyi ellátásokat vehetünk igénybe és mire figyeljünk az igénybevétel során?
Szűrővizsgálatok
A biztosított az egészségbiztosítás keretében a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatások közül az alábbi szűrővizsgálatokra jogosult:
- az újszülött egészséges fejlettségét ellenőrző, az esetleges fejlődési rendellenességek korai felismerését szolgáló szűrővizsgálatokra;
- a 0-6 éves kor között
– életkoruknak megfelelően az anyagcserére, az érzékszervek működésére, az értelmi képességre vonatkozó, valamint teljes körű fizikális szűrővizsgálatra,
– a fogazati rendellenességek felismerését célzó vizsgálatra, valamint a teljes fogászati állapot rögzítésére,
– az életkornak megfelelő fejlődésre és az érzelmi állapotra vonatkozó vizsgálatokra,
– a környezeti tényezők rizikófaktorai által indukált megbetegedések megelőzését és korai felismerését célzó szűrővizsgálatokra; - a 6-18 éves korosztály – és a 18 év feletti nappali tagozatos iskolai oktatásban részt vevő hallgatók – a fentieken túl az iskola- és ifjúság egészségügyi ellátás keretében végzett szűrővizsgálatokra;
- a 18 éven felüli korosztály
– az életkornak és nemnek megfelelő rizikófaktorok által indukált betegségek tekintetében az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletében nevesített szűrővizsgálatokra az ott meghatározott gyakorisággal,
– a környezeti tényezők rizikófaktorai által indukált megbetegedések megelőzését és korai felismerését célzó szűrővizsgálatokra, ide nem értve a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa által végzett munkaköri alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálatokat és az ahhoz szükséges további járóbeteg-szakellátásokat,
– évente egy alkalommal fogászati szűrővizsgálatra; - életkortól függetlenül:
– sportegészségügyi vizsgálatokra, kivéve a hivatásos sportoló sportegészségügyi ellátását,
– a betegség várható következményeinek, illetve szövődményeinek korai felismerését célzó vizsgálatokra.
Felhívjuk a figyelmet, hogy, a tüdőszűrés igénybevételéért a biztosítottnak is fizetnie kell, ha a tüdőszűrésre NEM a kötelezően elrendelt szűrővizsgálat keretében, vagy nem a fentiek szerinti, korhoz kötött szűrővizsgálat keretében, illetve nem szakképzési intézményekben és felsőoktatási intézményben oktatásban részesülők szakmai alkalmassági vizsgálatai keretében kerül sor.
Gyógykezelés
Egészségügyi alapellátások
Az egészségügyi alapellátás biztosítja, hogy a beteg a lakóhelyén, illetve annak közelében hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló, folyamatos egészségügyi ellátásban részesüljön, nemétől, korától és betegsége természetétől függetlenül.
Az egészségügyi alapellátás feladatai
- a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló, úgynevezett megelőző ellátás,
- az egyén egészségi állapotának figyelemmel kísérése, egészségügyi felvilágosítása, nevelése, egészségfejlesztése, egészségtervezésének támogatása,
- a beteg gyógykezelése, gondozása, szükség esetén akár a beteg otthonában is, illetve szakorvosi javaslatra házi ápolása, rehabilitációja,
- a beteg szakorvoshoz irányítása.
Az egészségügyi alapellátás területei
- a háziorvosi ellátás,
- házi gyermekorvosi ellátás,
- a fogorvosi alapellátás,
- a háziorvos és védőnő által biztosított iskola- és ifjúság-egészségügyi ellátások.
Egészségügyi szakellátások
- a járóbeteg-szakellátás,
- a fogorvosi szakellátás, valamint
- a fekvőbeteg-szakellátás.
Egyéb egészségügyi ellátások
- szülészeti ellátás,
- orvosi rehabilitáció,
- betegszállítás,
- mozgó szakorvosi szolgálat
Mely ellátások után kell biztosítottként is fizetnem (részleges vagy kiegészítő térítési díjat)?
Az egészségügyi ellátások igénybevétele során az alábbi esetekben kiegészítő vagy részleges térítési díjat kell fizetnie a biztosítottnak is.
Az egészségbiztosítás által támogatott ellátások igénybevétele során a betegnek az alábbi esetekben az ellátások után RÉSZLEGES TÉRÍTÉSI DÍJAT kell fizetni:
- külsődleges nemi jellegek megváltoztatására irányuló beavatkozásra, kivéve, ha fejlődési rendellenesség miatt a genetikailag meghatározott nem külsődleges jegyeinek kialakítása a cél,
- a rágóképesség helyreállítása érdekében meghatározott típusú fogpótlás,
- 18 éves kor alatt fogszabályozó készülék.
A biztosított KIEGÉSZÍTŐ TÉRÍTÉSI DÍJ mellett jogosult az alábbi ellátásokra:
- az egészségügyi ellátás keretében a beteg saját kezdeményezésére igénybe vett egyéb kényelmi szolgáltatásokra, és
- amennyiben a beteg állapota indokolja, az ápolási osztályon elhelyezés esetén az orvosi beutalás alapján igénybevett ápolás (gyógyszerek, és étkezés is).
A részleges és kiegészítő térítési díj képzésének szabályait, illetőleg több esetben annak pontos összegét a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete határozza meg, attól érvényesen eltérni nem lehet.
Az egészségügyi intézményben jól látható helyre ki kell függeszti a térítési díjak feltüntetésével a szolgáltatónál térítési díj fizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások jegyzékét. A térítési díj fizetése mellett igénybe vehető szolgáltatás/ellátás megkezdése előtt a beteget tájékoztatni kell az indokolt és az általa igényelt térítésköteles szolgáltatások díjáról.
Felhívjuk a figyelmet, hogy az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltató az egészségbiztosítás keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatásért a fentiekben részletezetteken kívül nem kérhet térítési díjat a biztosítottól.
Mely ellátások nem vehetők igénybe az egészségbiztosítás terhére?
Az alábbi ellátásokat az egészségbiztosítás terhére nem lehet igénybe venni:
- munkahigiénés szűrő- és ellenőrző vizsgálatok, illetve ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
- foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatások, amennyiben azok nem az ellátást igénybevevő biztosított foglalkozási megbetegedése, illetőleg üzemi balesete miatt váltak szükségessé, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
- a gondnokság alá helyezési eljárás során a beteg elmeállapotára vonatkozó szakorvosi véleményezés, továbbá a jogszabály által elrendelt orvosszakértői vizsgálatok és szakvéleményezés, kivéve, ha a vizsgálatra és szakvéleményezésre társadalombiztosítási vagy szociális juttatásra, kedvezményre, illetve egészségbiztosítási ellátásra való jogosultság megállapítása céljából kerül sor, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
- különösen veszélyes, extrém sportolás, szórakoztató-szabadidős tevékenység közben bekövetkezett baleset miatt szükségessé vált ellátások, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások. E tekintetben balesetnek az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás minősül, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz,
- hivatásos sportolók sportegészségügyi ellátása, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
- a nem gyógyító célú, kizárólag esztétikai vagy rekreációs célból nyújtott egészségügyi szolgáltatás, és a következményeinek elhárítására, illetve az eredeti állapot visszaállítására irányuló egészségügyi szolgáltatások, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
- a nem egészségügyi indokból végzett művi meddővé tétel, és a következményeinek elhárítására, illetve az eredeti állapot visszaállítására irányuló egészségügyi szolgáltatások, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
- az egészségi állapotot pozitív irányban alapvetően nem befolyásoló, szakmailag nem bizonyítottan hatásos ellátás, és a következményeinek elhárítására, illetve az eredeti állapot visszaállítására irányuló egészségügyi szolgáltatások, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
- a Magyarországon szakmailag elfogadott, de a finanszírozásba/támogatásba még be nem fogadott eljárás, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz alkalmazása, az ún. engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazás, illetve a befogadott egészségügyi szolgáltatás befogadástól eltérő alkalmazása, kivéve a méltányosságból támogatható ellátásokat, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
- a kizárólag orvostudományi kutatás keretében nyújtott ellátások, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
- a fogyatékos beteg kivételével a beteg kísérőjének részére az egészségügyi intézményben biztosított szállás és étkezés (nem minősül kísérő személynek, így nem térítésköteles a 14. évesnél fiatalabb beteg gyermekkel a kezelés idején lévő szülője/törvényes képviselője és közeli hozzátartozója sem),
- a járművezetői alkalmassági vizsgálatok, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
- a lőfegyvertartásra vonatkozó orvosi alkalmassági vizsgálatok, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
- alkohol, illetve kábítószer hatása alatt állás esetén a detoxikálás, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
- alkohol, illetve kábítószer szintjének kimutatása érdekében végzett vérvizsgálatok, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
- látlelet kiadása, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
- a nem kötelező védőoltással a beteg immunizálása, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások (a térítésmentes védőoltás kivételével).
Jó tudni, hogy a nem kötelező védőoltással történő immunizálásért (mint például a külföldre történő utazást megelőző védőoltások) 2.000,- Ft térítési díjat kell fizetni, azonban a pneumococcus baktérium, a human papilloma vírus és az influenza megbetegedés elleni védőoltás esetén az orvosi ellátásért nem kell fizetni. Az orvos nem kérhet térítési díjat továbbá a meningococcus C típusú kórokozó elleni – tb támogatásba befogadott, kiemelt támogatási kategóriába tartozó – védőoltás 0-2 éves korosztály számára történő beadásáért.
Az egészségbiztosítás keretében igénybe nem vehető egyes ellátások térítési díj képzésének szabályait, illetőleg több esetben pontos összegét jogszabály 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról 2. sz. melléklete meghatározza.
Nem vehetők igénybe a kötelező egészségbiztosítás terhére az egészségügyi ellátás finanszírozása szempontjából különösen veszélyes, extrém sportnak minősülő sport és szabadidős tevékenység közben bekövetkezett baleset miatt szükségessé vált ellátások. Ugyanakkor a sürgős szükség miatt felmerülő, életmentő beavatkozások költségeit az extrém sport- és szabadidős tevékenységek közben bekövetkezett balesetek esetén is finanszírozza az egészségbiztosító. A sürgős szükség körébe tartozó, életet veszélyeztető állapotok és betegségeket a sürgős szükség körébe tartozó egyes egészségügyi szolgáltatásokról szóló 52/2006. (XII. 28.) EüM rendelet tételesen meghatározza.
Különösen veszélyes, extrém sport, szórakoztató szabadidős tevékenység:
- vízisízés,
- jet-ski,
- vadvízi evezés,
- hegy- és sziklamászás az V. foktól,
- magashegyi expedíció,
- bázisugrás, mélybe ugrás (bungee jumping),
- falmászás,
- roncsautó (auto-crash) sport, rally,
- hőlégballonozás,
- félkezes és nyílttengeri vitorlázás,
- sárkányrepülés, ejtőernyőzés, paplanernyőzés, műrepülés.
Milyen lehetőségeim vannak az egészségügyi ellátás igénybevételekor?
- Orvosválasztás joga
- Második vélemény kéréshez való jog
- Betegéletút lekérdezés, illetve annak megtiltása
- Tájékoztatáshoz való jog
- Elszámolási nyilatkozat (tájékoztatás az ellátásokra kifizethető tb finanszírozásról)
- Méltányosság
A beteg ember életminőségének javítása érdekében az egyén sajátos helyzetének figyelembe vételével lehetőség van méltányosságon alapuló támogatást nyújtani. A közös társadalmi kockázatviselés és a méltányosság elve alapján – az Egészségbiztosítási Alap nyújtotta keretek közt – a NEAK méltányosságból átvállalhatja egyes orvosi ellátásokért fizetendő díjat, vagy annak egy részét, ha a térítést előzetesen kérik (méltányossági kérelemmel), és az ellátást finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál kívánják igénybe venni.
A közgyógyellátásról
A társadalmi szolidaritás elve alapján lehetőség van közgyógyellátás terhére igénybe venni egyes gyógyító ellátásokat. A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.
A közgyógyellátás szociális juttatás, amely a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és az orvosi rehabilitáció céljából tb támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátások beteg által fizetendő térítési díjához nyújt hozzájárulást, megállapítása és igénybevétele a kezelőorvosok és több hatóság együttműködésén alapuló feladatkörét is érinti. Az egészségbiztosítási feladatot érintő részletes tájékoztató a baloldali menüpontok alatt található.
A közgyógyellátást a járási hivatalnál lehet kérelmezni, ahol hatósági eljárás során megvizsgálják a jogosultsági feltételeket és megállapítják a gyógyszerkeretet. Az eljárás során figyelembe vett rendszeres gyógyító ellátásokat a közgyógyellátást igénylő kérelmére – a kérelem benyújtása előtt – a háziorvos igazolja.
A közgyógyellátásra való jogosultság igazolására a közgyógyellátási igazolvány szolgál, amelyet a jogosultságot elbíráló járási hivatal döntése alapján a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal megyeszékhelyen működő járási hivatal, Pest megye és a főváros vonatkozásában Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. kerületi hivatala állít ki, a jogosultságot megállapító határozatban foglaltak szerint. A közgyógyellátási igazolvány egy plasztik kártya formátumú hatósági igazolvány, amelyet az ellátást rendelő orvosnak be kell mutatni.
A közgyógyellátásra jogosultakról és a rendelkezésre álló gyógyszerkeretről a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) közhiteles hatósági nyilvántartást vezet, és intézkedik a gyógyszerkeret rendelkezésre bocsátása érdekében.
A közgyógyellátás keretében nyújtott hozzájárulás csak hatályos (le nem járt) és egyben érvényes közgyógyellátási igazolvánnyal vehető igénybe.
A hatályos igazolvány alapján az orvos a tb támogatással rendelhető gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, gyógyászati ellátást közgyógyellátás jogcímen rendelheti.
A közgyógyellátás keretében igénybe vehető ellátásokról itt olvashat részletesen.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a költségekhez való hozzájárulás korlátozott, a gyógyszer költségekhez az egy évre megállapított gyógyszerkeret erejéig, a gyógyászati segédeszköz és fürdőgyógyászati ellátások költségeihez pedig a tb támogatás alapjául szolgáló ár erejéig korlátozott.
A gyógyszerkeret alapjául szolgáló gyógyszerköltség kiszámítására vonatkozó szabályok alapján előfordulhat, hogy a gyógyszerkeret meghatározása során figyelembe vett gyógyszerköltség összege eltér a havonta rendszeresen szedett gyógyszerekért ténylegesen fizetendő összegtől, így a gyógyszerkeret összegétől is.
A gyógyszertárban a közgyógyellátással való gyógyszer kiadás előtt nem kell a közgyógyellátási igazolványt bemutatni, mert ellenőrzik, hogy a vényen feltüntetett személy szerepel-e a közgyógyellátásra jogosultakról vezetett nyilvántartásban. Ennek érdekében a NEAK folyamatos elektronikus adatkapcsolattal biztosítja a gyógyszertár számára a közgyógyellátásra való jogosultság és a rendelkezésre álló gyógyszerkeret lekérdezését a NEAK közhiteles nyilvántartásából.
Felhívjuk a figyelmet, hogy ez a lehetőség kizárólag a gyógyszertáraknál van kialakítva, a gyógyászati segédeszköz és a gyógyászati (pl. fürdő) ellátás igénybevétele során a közgyógy igazolványt minden esetben be kell mutatni.