Ezt a fület akkor érdemes megnéznie, ha Ön súlyos fogyatékosként  rendszeres támogatást szeretne igényelni.

Fogyatékossági támogatás

Ki jogosult a fogyatékossági támogatásra?

Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy jogosult, akinek
– segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes (látási fogyatékos),
– hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad (hallási fogyatékos),
– értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű (értelmi fogyatékos),
– állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,
– a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a külön jogszabály szerinti mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható (mozgásszervi fogyatékos),
– a fent meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van (halmozottan fogyatékos),
– hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és a fent megjelölt egyéb fogyatékossága is van (halmozottan fogyatékos),
– állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,
és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.
A fogyatékossági támogatás iránti kérelem legkorábban abban a hónapban nyújtható be, amelyben a kérelmező a tizennyolcadik életévét betölti.

Milyen iratokat kell a kérelemhez mellékelni?

A támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelmező háziorvosa, bentlakásos szociális intézményben élő kérelmező esetén az intézmény orvosa által kiállított orvosi beutalót, valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt.
Ha a kérelmező súlyos fogyatékosságát a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődjének hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye nem állapítja meg, a kormányhivatal a kérelmező által benyújtott orvosi dokumentáció alapján
– a súlyos fogyatékosság fennállása,
– az önkiszolgálási képesség,
– a súlyos fogyatékosság fennállása esetén felülvizsgálatának szükségessége,
– a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontja megállapítása érdekében intézkedik.

Ki tekinthető önálló életvitelre nem képes személynek?

Önálló életvitelre az a személy nem képes, aki
a) a mindennapi életviteléhez, társadalmi életben való részvételéhez szükséges tevékenységeket testi, illetőleg érzékszervi fogyatékossága vagy az azzal összefüggő kommunikációs képtelenség miatt még a szükség szerinti segédeszköz igénybevételével sem képes más személy közreműködése nélkül elvégezni, vagy
b) a mindennapi életvitelében értelmi fogyatékossága miatt állandó felügyeletet, irányítást igényel, mivel térben és időben tájékozódni nem tud, a lakásban nem képes egyedül élni anélkül, hogy ez önmagára vagy másokra nézve veszélyt ne jelentene, továbbá a pénz értékét nem ismeri, így a mindennapi élet szintjén önálló gazdálkodásra képtelen.

Mely esetekben állapítható meg az önkiszolgáló képesség hiánya?
Az önkiszolgálási képessége annak a személynek hiányzik, aki mások személyes segítsége nélkül nem képes
a) étkezni, vagy
b) tisztálkodni, vagy
c) öltözködni, vagy
d) illemhelyet használni, vagy
e) lakáson belül – a szükség szerinti segédeszköz igénybevétele mellett sem – közlekedni.

Mennyi a fogyatékossági támogatás összege?

A támogatás havi összege:
– 22.373,- Ft: ha az igénylő látási, hallási, értelmi, vagy mozgásszervi fogyatékos, illetve autista,
– 27.537,- Ft: ha az igénylő halmozottan fogyatékos személy, vagy ha az igénylő látási, értelmi, vagy mozgásszervi fogyatékos, vagy autista, feltéve, hogy az önkiszolgáló képessége teljesen hiányzik.

A fogyatékossági támogatás összegét 2014. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvénynek a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező mértékben kell emelni.

Mikor szűnik meg a fogyatékossági támogatásra való jogosultság?

Megszűnik a jogosultság, ha
– a súlyosan fogyatékos állapot nem áll fenn;
– a fogyatékos személy a felülvizsgálaton nem jelenik meg és a távolmaradását nem igazolja.

Mely szervnél és milyen módon igényelhető a fogyatékossági támogatás?

A fogyatékossági támogatás iránti kérelmet az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója által rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon a fővárosi és megyei kormányhivatalnál vagy a kormányablaknál kell előterjeszteni.

Vakok személyi járadéka

Mit kell tudni a vakok személyi járadékáról?

2001. június 30-ig a 18. életévét betöltött erősen látáscsökkent vagy vak személy részére a vakok személyi járadékát állapították meg. 2001. július 1-jétől a vakok személyi járadékát nem lehet megállapítani.
A vakok személyi járadékában részesülő személy  a járadék helyett állapotának vizsgálata nélkül kérheti a fogyatékossági támogatás megállapítását.
A vakok személyi járadékát 2014-től a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvénynek a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező mértékben emelni kell.
A vakok személyi járadékát 2003. március 1-jétől a kormányhivatal havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig változatlan feltételekkel folyósítja.
A járadékban részesített személy köteles a lakcímében bekövetkezett változást, illetőleg a járadék folyósításának megszüntetését előidéző okot a kormányhivatalnak 15 napon belül bejelenteni.
A járadék folyósításának megszüntetése a kormányhivatal hatáskörébe tartozik. A határozatban fel kell tüntetni a megszüntetés időpontját.
Ha a járadékban részesített vak személy nem jelenti be a körülményeiben bekövetkezett olyan változást, amely a járadék folyósításának megszüntetését idézheti elő, a kormányhivatal őt a jogtalanul felvett járadék visszafizetésére kötelezi.

Rokkantsági járadék

Ki jogosult a rokkantsági járadékra?

Az, aki a 25. életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70 százalékos mértékű és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásban nem részesül.
Nem akadálya a rokkantsági járadék megállapításának, ha az igénylő fogyatékossági támogatásban részesül, illetve, ha az igénylő után családi pótlékot folyósítanak, továbbá az sem, ha a kérelmező munkaviszonyban, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

Mikor lehet benyújtani a rokkantsági járadék megállapítása iránti kérelmet?

Legkorábban a 18. életév betöltésekor, de még a 25. életév betöltése előtt.

Hol kell kérni a rokkantsági járadék megállapítását?

A lakóhely szerint illetékes fővárosi, megyei kormányhivatalnál. Az ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.

A rokkantsági járadék folyósítása mellett lehet-e árvaellátást folyósítani?

Nem. Az árvaellátás hozzátartozói nyugellátásnak minősül, ezért a járadékos árvaellátásra nem jogosult. Ha azonban az árvaellátás összege magasabb, mint a rokkantsági járadék összege, a járadék helyett kérheti az árvaellátás folyósítását.

Mennyi a rokkantsági járadék összege?

2018-ban a rokkantsági járadék összege 37.350,- forint.

Lehet-e a rokkantsági járadék folyósítása mellett kereső tevékenységet folytatni?

Amennyiben a járadékban részesülő személy egészségi állapota engedi, a járadék folyósítása mellett folytathat kereső tevékenységet.

Az oldal legutóbbi frissítése: