Ezt az oldalt akkor érdemes megnéznie, ha Ön fogyatékos emberként a lakóhelye szerinti Járási Hivataltól szeretne támogatást igényelni.

A járási hivatal

  • időskorúak járadékát,
  • foglalkoztatást helyettesítő támogatást,
  • egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást, (korábban rendszeres szociális segély),
  • közgyógyellátást,
  • ápolási díjat:
  • súlyosan fogyatékos személy, valamint a 18 év alatti tartósan beteg gyermek után alap összegű ápolási díjat,
  • a súlyosan fogyatékos személy fokozott ápolási igénye esetén járó emelt összegű ápolási díjat, valamint
  • kiemelt ápolási díjat állapít meg.

Természetbeni szociális ellátásként a járási hivatal:

  • alanyi közgyógyellátást, normatív közgyógyellátást, és
  • egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot állapít meg.

Hol lehet igényelni az ellátásokat?

A kérelmező lakcíme szerint illetékes járási hivatalnál, valamint kormányablaknál lehet benyújtani.

A kérelem elbírálásakor vizsgálják az igénylő jövedelmi, vagyoni helyzetét?

A jövedelmi, vagyoni feltételekhez kötött ellátások esetében igen. Ezen ellátások megállapításának feltétele, hogy az igénylő jövedelmi, vagyoni helyzete megfeleljen a törvényben, önkormányzati rendeletben meghatározott feltételeknek. Az ellátások igénylésére szolgáló formanyomtatványok tartalmazzák a kérelmező jövedelmi és vagyoni adatait, illetve a hatóság felhívhatja a kérelmezőt, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. A jövedelemről tett nyilatkozathoz másolatban mellékelni kell a jövedelem típusának megfelelő igazolást is.

Milyen időközönként vizsgálják felül a pénzbeli ellátásokat?

A jogosultságot megállapító szerv
– az időskorúak járadékára, a rendszeres szociális segélyre (egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra) és az ápolási díjra való jogosultság feltételeinek fennállását kétévente,
– a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását évente
legalább egyszer felülvizsgálja, és ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább folyósítja.

Mely időponttól állapítják meg a szociális ellátást és meddig folyósítható?

Főszabály szerint, ha a pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes.
Az ellátás folyósítása: az időskorúak járadékát, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást, az ápolási díjat a foglalkoztatást helyettesítő támogatást, valamint – a települési önkormányzat rendeletének eltérő szabályozása hiányában – a havi rendszerességgel adott települési támogatást utólag, minden hónap 5-éig kell folyósítani azzal, hogy a december hónapra tekintettel járó havi rendszeres szociális ellátást és foglalkoztatást helyettesítő támogatást december 30-áig kell folyósítani.

Időskorúak járadéka

Ki jogosult az időskorúak járadékára?

Az időskorúak járadéka azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve alacsony összegű ellátással rendelkeznek.
Az időskorúak járadékát az igénylő lakóhelye szerint illetékes járási hivatal állapítja meg.
Az aktív korúak ellátására való jogosultságnak a nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel történő megszüntetését követően a járási hivatal hivatalból eljárást indít az időskorúak járadékára való jogosultság megállapítása iránt. A jogosultság megállapítása esetén annak kezdő napja az aktív korúak ellátására való jogosultság megszűnését követő nap. Az a személy, aki
– a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át,
– egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, de 75 évesnél fiatalabb, s akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át,
– egyedülálló, 75. életévét betöltötte, s akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át,

Mennyi az időskorúak járadékának összege?

Amennyiben a jogosult jövedelemmel nem rendelkezik
– nem egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a,
– az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-a,
– az egyedülálló, 75. életévét betöltött személy estén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135%-a,

Jár e időskorúak járadéka ha az igénylő rendelkezik jövedelemmel?

A jövedelemmel rendelkező személy esetén a járadék összege a fenti összegek és a jogosult havi jövedelmének különbözete.

Mikor nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a folyósítást mikor kell szüntetni?

Abban az esetben, ha a járadékos
– előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti;
– 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik;
– szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy vagy az uniós rendeletekben meghatározott jogosulti körbe tartozó személy vagy EU Kék Kártyával rendelkező személy és (a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve), tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott.

Aktív korúak ellátása

Mikor igényelhető aktív korúak ellátása?

Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. Az aktív korúak ellátására jogosultak pénzbeli ellátásának két típusa van:
– a foglalkoztatást helyettesítő támogatás biztosítható a munkavégzésre alkalmas személyek részére, valamint
– egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás biztosítható a munkavégzésre valamilyen okból nem alkalmas személyek részére.
A járási hivatal az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítását követően dönt arról, hogy a jogosult részére melyik fenti ellátás típust lehet megállapítani.
Az aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult, ezért csak az egyik családtag kaphatja meg az ellátást.
Egy családban egyidejűleg két személy abban az esetben jogosult az aktív korúak ellátására, ha az egyik személy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, míg a másik személy az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás feltételeinek felel meg.

Ki jogosult az aktív korúak ellátására?

A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak a személynek,
– aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vagy
– aki vakok személyi járadékában részesül, vagy
– aki fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
– akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék folyósítási időtartama lejárt, (együtt: álláskeresési támogatás) vagy
– akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy
– aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy
– akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a gyermek életkorának betöltése miatt szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább három hónapig együttműködött, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet nem folytat.
Az aktív korúak ellátása tekintetében nem minősül keresőtevékenységnek, ha a kérelmező, illetve a jogosult közfoglalkoztatásban, egyszerűsített foglalkoztatásban vesz részt vagy háztartási munkát végez.

Az aktív korúak ellátásra való jogosultság függ az igénylő és családja jövedelmi, vagyoni helyzetétől?

Igen. Az aktív korúak ellátására való jogosultságot abban az esetben lehet megállapítani, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át és vagyona nincs. Az aktív korúak ellátása tekintetében fogyasztási egység a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
– az első nagykorú családtag arányszáma 1,0, azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik,
– a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9,
– az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8,
– minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7,
– a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy a fogyatékos gyermeket a megelőző pontok alkalmazásánál nem kell beszámítani) továbbá
– ha az igénylő vagy házastársa, illetőleg élettársa fogyatékossági támogatásban részesül, az arányszám 0,2-vel növekszik.
A család összes jövedelmét elosztják a család szerkezeti egységének megfelelő arányszámmal, pl. két felnőtt és egy gyermek esetén 2,7-tel. Az így kapott összeg fejezi ki a család egy fogyasztási egységre jutó jövedelmét.
Az igénylő részére tehát csak akkor állapítható meg aktív korúak ellátása, ha az így kapott egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem éri el a 25 650 Ft-ot.

Mely időponttól állapítják meg az aktív korúak ellátását?

Főszabály szerint, ha az aktív korúak ellátására való jogosultságot jogerősen megállapítják, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes.
Ha az aktív korúak ellátására való jogosultságot az álláskeresési támogatás kimerítésétől számított 30 napon belül benyújtott kérelem alapján állapítják meg, az ellátásra való jogosultság kezdő napja az álláskeresési támogatás kimerítését követő nap.

Mely esetben szűnik meg az aktív korúak ellátására való jogosultság?

  • Az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeinek vagy az annak keretében megállapított pénzbeli ellátás összegének felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza.
  • Aki keresőtevékenységet folytat, a keresőtevékenység 91. napjától.
  • Akire vonatkozóan az aktív korúak ellátására való jogosultság fennállása alatt a munkaügyi hatóság a jogellenes munkavégzés tényét két éven belül ismételten jogerősen megállapította.
  • Akinek a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra való jogosultságát meg kellett szüntetni.

A foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítását kinek szüntetik meg?

Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személynek,
– aki az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés keretében számára felajánlott munkalehetőséget nem fogadja el, vagy a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti, továbbá, akinek a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató azonnali hatályú felmondással szüntette meg;
– akit az állami foglalkoztatási szerv – neki felróható okból – törölt az álláskeresők nyilvántartásából;
– aki az állami foglalkoztatási szervnél az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban foglalt határidőig nem kérelmezi az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét; vagy
– aki a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának az éves felülvizsgálata során, a felülvizsgálat időpontját megelőző egy évben a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának fennállása alatt legalább 30 nap időtartamban
– közfoglalkoztatásban nem vett részt, vagy
– kereső tevékenységet – ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát is – nem folytatott, vagy
– munkaerőpiaci programban nem vett részt, vagy
– a foglalkoztatási törvény szerinti és legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben nem vett részt vagy ilyen képzésben való részvétele nincs folyamatban. A 30 napos időtartam számításakor a fenti tevékenységeknek (kivéve a közfoglalkoztatást) a felülvizsgálat időpontját megelőző évben teljesített időtartamát össze kell számítani. Amennyiben a jogosult a feltételt így sem tudja teljesíteni, a 30 nap számításánál a közérdekű önkéntes tevékenységének időtartamát is figyelembe kell venni.

Jogosult-e egészségügyi szolgáltatásra az aktív korúak ellátásában részesülő személy?

Az aktív korúak ellátásban részesülő személy az ellátás folyósítása alatt, valamint annak megszűnésétől számított 45 napig jogosult az egészségügyi szolgáltatásra.

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás

Ki jogosult a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra?

Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, amennyiben az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás megállapításához szükséges feltételekkel nem rendelkezik. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, valamint köteles az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni.
A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy a jogosultság jogerős megállapításától számított 15 napon belül köteles az állami foglalkoztatási szervet felkeresni.

Mennyi a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege?

A foglalkoztatást helyettesítő támogatás összeg: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a, 22.800.

Mikor szünetel a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása?

Ha a juttatásban részesülő személy
– keresőtevékenységet végez, az azt megalapozó jogviszony fennállásának első 90 napjában,
– közfoglalkoztatásban vesz részt, a közfoglalkoztatásban való részvétel időtartama alatt, vagy
– olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban vagy képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás vagy a keresetpótló juttatás folyósításának időtartama alatt
Amennyiben a felajánlott munkát nem fogadja, a támogatásra való jogosultságát meg kell szüntetni.

A járási hivatal felülvizsgálja-e a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot és mire terjed ki a felülvizsgálat?

A járási hivatal a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását évente legalább egyszer felülvizsgálja, és ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább folyósítja. A jogosult jövedelmi vagyoni helyzetén, túl azt is vizsgálják, hogy az ellátásban részesülő személy a felülvizsgálat időpontját megelőző egy évben a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának fennállása alatt legalább 30 nap időtartamban
– közfoglalkoztatásban részt vett-e, vagy
– kereső tevékenységet – ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát is – folytatott-e,
– munkaerőpiaci programban részt vett-e, vagy
– a foglalkoztatási törvény szerinti és legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben részt vett-e vagy ilyen képzésben való részvétele folyamatban van-e.
A 30 napos időtartam számításakor a fenti tevékenységeknek (kivéve a közfoglalkoztatást) a felülvizsgálat időpontját megelőző évben teljesített időtartamát össze kell számítani.
Amennyiben a jogosult a feltételt így sem tudja teljesíteni, a 30 nap számításánál a közérdekű önkéntes tevékenységének időtartamát is figyelembe kell venni.

A törvény a munkavégzés időtartamát nem határozza meg, ezért akár teljes munkaidőben végzett, akár részmunkaidőben végzett, 30 napi munkával a jogosultságot meg lehet szerezni.

Egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás

Ki jogosult az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra?

2015. március 1-jétől a rendszeres szociális segély helyébe az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás lépett.
2015. február 28-áig felülvizsgálták azon személy aktív korúak ellátására való jogosultságát, akinek a részére 2015. március 1-jét megelőzően rendszeres szociális segélyre való jogosultságot állapítottak meg.
A felülvizsgálat eredményeként – ha az egyéb jogosultsági feltételek fennálltak – a 2015. február 28-ig rendszeres szociális segélyben részesülő személynek 2015. március 1-jétől egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást állapítottak meg, ha:
– egészségkárosodott személynek minősül, vagy
– 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel – feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, csecsemőgondozási díjban – és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézménybe illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani.

Mely esetben szünetel az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás folyósítása?

Amennyiben az aktív korúak ellátására jogosult ügyfél betöltötte a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, az aktív korúak ellátására való jogosultságot a nyugdíjkorhatár betöltése hónapjának utolsó napjával szüntetik meg.
(Az aktív korúak ellátására való jogosultságnak a nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel történő megszüntetését követően a járási hivatal hivatalból eljárást indít az időskorúak járadékára való jogosultság megállapítása iránt. A jogosultság megállapítása esetén annak kezdő napja az aktív korúak ellátására való jogosultság megszűnését követő nap.)
Ha az ellátásban részesülő személy
– keresőtevékenységet végez, az azt megalapozó jogviszony fennállásának első 90 napjában,
– olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban vagy képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás vagy a keresetpótló juttatás folyósításának időtartama alatt.

Mennyi az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás összege?

Az ellátás havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb nettó összegének 90%-át.
Ha az ellátásban részesülő személy családtagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatást állapítottak meg, a részére folyósított ellátás összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét, azaz 25.995,- forintot.

Fontos tudni

Az aktív korúak ellátása iránti kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani.
A kérelem elbírálásához szükséges
– jövedelemről szóló igazolás (Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, munkáltató),
– vagyonnyilatkozat, továbbá
– a közös háztartásban élő gyermek(ek)re vonatkozóan, ha a tankötelezett korhatárt már betöltötték, a tanulói, hallgatói jogviszony fennállásáról szóló igazolás,
– a közös háztartásban élő tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos gyermek ezen állapotát igazoló irat:
– a tartósan beteg állapot fennállását igazoló dokumentum (a rokkantsági járadék, a rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, rehabilitációs járadék, vagy a megváltozott munkaképesség miatt megállapított hozzátartozói nyugellátás folyósítását igazoló okirat),
– az autista, testi, érzékszervi, értelmi, vagy beszédfogyatékos állapot fennállását igazoló dokumentum (a vakok személyi járadéka folyósítását igazoló irat),
– Ha a kérelmező úgy nyilatkozik, hogy 14 éven aluli gyermekének napközbeni ellátása nem biztosított, köznevelési intézményben tanulmányokat folytató gyermek esetén csatolni kell az intézmény igazolását arról, hogy a gyermek napközbeni ellátását nem tudja biztosítani, egyéb esetben a járási hivatal hivatalból vizsgálja a gyermek napközbeni ellátást biztosító intézményben történő elhelyezésének lehetőségét.

Az egészségkárosodott személy esetében mely irat szükséges még a kérelem elbírálásához?

A kérelem elbírálásához a vagyonnyilatkozaton, és a gyermekekre vonatkozó igazoláson kívül szükséges még:
– a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnak a munkaképesség legalább 67%-os mértékű csökkenéséről, illetve a legalább 50%-os mértékű egészségkárosodásról, illetőleg az 50%-os mértékű egészségi állapot fennállásáról készült szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása.
Ha az egészségkárosodott személy a kérelemhez nem csatolta a rehabilitációs szakértői szervnek vagy jogelődjének a munkaképesség-csökkenés, az egészségkárosodás vagy az egészségi állapot minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos határozatát, szakhatósági állásfoglalását vagy szakvéleményét, az egészségi állapot mértékének megállapításáról a járási hivatal intézkedik. Ha az első fokú eljárásban az egészségi állapot mértékét meg kell állapítani, az ügyintézési határidő 50 nap.

Ha az aktív korúak ellátására jogosult egészségkárosodott személy esetében a határozat, szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás időbeli hatálya lejárt és az egészségkárosodott személy az időbeli hatály lejárta előtt újabb határozatot vagy szakvéleményt nem nyújtott be, a járási hivatal az egészségi állapot felülvizsgálatáról intézkedik.

Ápolási díj

Ki jogosult ápolási díjra?

Az ápolási díj a súlyosan fogyatékos, tartósan beteg hozzátartozót ápoló személy számára biztosítható ellátás, amelynek célja azok segítése, akik hozzátartozójuk ápolása miatt kereső tevékenységet nem tudnak folytatni.
Az alanyi jogú ápolási díj az ápolási – gondozási szükséglet szerint differenciált. A Kiemelt ápolási díj 2014. január 1.-i bevezetésével a rendszer tovább differenciálódott.
2014. január 1-jétől az alanyi jogú ápolási díj keretén belül az alapösszegű és az emelt összegű ellátás mellett bevezetésre került a kiemelt ápolási díj, mely a legsúlyosabb egészségi állapotú hozzátartozóikat gondozók számára állapítható meg.
Az ápolási díj iránti kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatványon az ápolási díj megállapítása egyidejűleg több jogcímen is kérhető.

Ápolási díjra jogosult:
A hozzátartozó. Az ápolást végző személy számára egyidejűleg csak egy ápolási díjra való jogosultság állapítható meg, továbbá egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy számára állapítható meg ápolási díj.

Ki jogosult alapösszegű ápolási díjra?

A hozzátartozó, ha állandó és tartós gondozásra szoruló
– súlyosan fogyatékos (életkorra tekintet nélkül), vagy
– tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végzi. Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.

Hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, valamint az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa;
Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.

Mennyi az alanyi jogon megállapított ápolási díj alapösszege?

Az alanyi jogon megállapított ápolási díj összege a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg, mely 2018-ban 32.600,- Ft.
Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén a fenti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi bruttó összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat állapítanak meg.

Mely esetben állapítanak meg alanyi jogú, emelt összegű ápolási díjat?

Annak a hozzátartozónak, aki a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi.

Mennyi az emelt összegű ápolási díj összege?

Az emelt összegű ápolási díj összege azonos a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 150%-ával.
Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén a fenti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi bruttó összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat állapítanak meg.

A ellátás megállapításához mit kell igazolni?

Az alap és az emelt összegű ápolási díj kérelmezése esetén a kérelemhez mellékelni kell a háziorvos
– igazolását arról, hogy az ápolt
– súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg, és
– arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.
Ha a kérelmező kereső tevékenységet folytat az ápolási díj kérelmezése időpontjában, a kérelemhez mellékelni kell a munkáltatói igazolást a napi munkaidőről.

A háziorvos milyen iratok alapján állítja ki a tartósan betegségről, vagy súlyosan fogyatékos állapot fennállásáról szóló igazolást?

– a rehabilitációs hatóság súlyos fogyatékosság minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye, illetve a fogyatékossági támogatással összefüggő feladatkörében eljáró hatóság határozata
– a szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvos igazolása, vagy
– a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján állítja ki.
A háziorvos az ápolt súlyosan fogyatékos állapotáról szóló igazolást a szakértői bizottság szakvéleménye alapján is kiállíthatja.

Az ápolási díjra való jogosultság szempontjából ki minősül súlyosan fogyatékos személynek?

Segédeszközzel, vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes.
Hallásvesztesége oly mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel nem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad.
Értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá a tizennegyedik életévet megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervezív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9).
Mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiány miatt önmaga ellátására nem képes.
Állandó ápolásra, gondozásra szorul.

Ki állapítja meg, hogy a súlyosan fogyatékos ápolt fokozott ápolást igényel?

Ha az ápolási díj megállapítását a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozására tekintettel kérik, a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos állapot vizsgálatáról szóló szakvéleményt a járási hivatal felkérésére a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által kijelöl szakértő készíti el.
A Főigazgatóság által kijelölt szakértő az ápolás helyszínén történő vizsgálat időpontjáról az ápolást végző személyt a vizsgálat lefolytatását legalább három munkanappal megelőzően értesíti.

Ki minősül fokozott ápolást igénylő személynek?

Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes

  • étkezni, vagy
  • tisztálkodni, vagy
  • öltözködni, vagy
  • illemhelyet használni, vagy
  • lakáson belül – segédeszköz igénybevételével sem – közlekedni,

feltéve, hogy esetében a fentiek közül legalább három feltétel egyidejűleg fennáll.

Kinek állapítható meg a kiemelt ápolási díj?

Annak a hozzátartozónak, aki a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi.

Mennyi a kiemelt ápolási díj összege?

A kiemelt ápolási díj összege a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 180%-a, 58.680,- Ft.
Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén a fenti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi bruttó összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat állapítanak meg.

Milyen dokumentumokat kell csatolni a kiemelt ápolási díj igényléséhez?

18. életévét betöltött személy esetén a rehabilitációs hatóság érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását, bizottsági állásfoglalását, határozatát vagy hatósági bizonyítványát az ápolt személy egészségi állapotáról (a komplex minősítés eredményéről), vagy
18 év alatti gyermek (valamint a nagykorúvá vált, de még tanulmányokat folytató olyan gyermek, akikre tekintettel családi pótlékot folyósítanak) esetén a kiemelt ápolási díjra való jogosultságot megalapozó körülményekről szóló szakorvosi igazolást.
Ha a kérelmező kereső tevékenységet folytat az ápolási díj kérelmezése időpontjában, a kérelemhez mellékelni kell a munkáltatói igazolást a napi munkaidőről.
Amennyiben a 18. életévét betöltött ápolt személy nem rendelkezik a szükséges „E” minősítést tartalmazó, 2012. január 1-je után kiállított szakhatósági állásfoglalással, a lakóhelye szerint illetékes rehabilitációs hatóságtól kérheti a komplex minősítés elvégzését, melynek eredményéről hatósági bizonyítványt állítanak ki. A hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelemhez, melyet az ápoltnak vagy gondnokának kell aláírni, csatolni kell a házi orvos által kiállított orvosi beutalót, zárójelentéseket, korábban kiállított szakvéleményt vagy szakhatósági állásfoglalást, ha az ápolt gondnokság alatt áll, gondnok kirendelő határozat másolatát, egyéb esetben meghatalmazást.
Természetesen a kérelmet postai úton is be lehet nyújtani.
Ha az ápoló igazolja, hogy a rehabilitációs hatósághoz benyújtotta a szakhatósági állásfoglalás kiállítása iránti kérelmet, a járási hivatal felfüggeszti a kiemelt ápolási díj megállapítására irányuló eljárást a komplex minősítés eredményéről kiállított hatósági bizonyítvány benyújtásáig.

Az ápolási díj megállapításának feltétele-e, hogy az ápoló és az ápolt közös háztartásban éljen?

A törvény az ápolási díj megállapításának feltételeként nem írja elő, hogy az ápoló és az ápolt közös háztartásban, vagy azonos lakcímen éljen, természetesen a hatóság megvizsgálja, hogy az ápoló ápolási kötelezettségének eleget tesz-e.

Megállapítható-e az ápolási díj annak a személynek, akinek tartósan beteg gyermeke kollégiumi ellátásban részesül, és csak hétvégeken tartózkodik otthon, vagy napköziotthonos ellátást vesz igénybe?

Ha a tartósan beteg gyermek csak hétvégén tartózkodik otthon, az ápolási díj megállapítására nincs lehetőség. Az ápolási díjat abban az esetben lehet megállapítani az általános iskolai tanulmányokat folytató gyermek esetében, ha a tartósan beteg gyermek csak a kötelező tanórai foglalkozásokon, valamint a kötelező tartózkodásra meghatározott további időtartamokban van az általános iskolában.

Mely esetben kell megszüntetni az ápolási díj folyósítását?

Abban az esetben, ha

  • az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
  • az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,
  • az ápolt személy meghal,
  • az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,
  • a jogosultságot kizáró körülmény következik be.

Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

Közgyógyellátás

Ki jogosult Közgyógyellátásra?

A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány adható ki.
A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott, az indikációs és egyéb kiegészítő feltételeknek való megfelelés esetén

  • járóbeteg-ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre – ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is – gyógyszerkerete erejéig,
  • gyógyászati segédeszközökre, ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítására és kölcsönzésére, továbbá
  • az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra.

Mi a normatív és az alanyi jogú közgyógyellátás és milyen feltételek mellet jogosult valaki az ellátásra?

A lakóhely szerint illetékes járási hivatal alanyi jogon közgyógyellátásra való jogosultságot állapíthat meg:

  • az átmeneti gondozásban részesülő, és a nevelésbe vett kiskorú;
  • az aktív korúak ellátására jogosult egészségkárosodott személy;
  • a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott;
  • a központi szociális segélyben részesülő;
  • a rokkantsági járadékos;
  • az aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül, továbbá az,
  • aki rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket,
  • az, aki rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
  • az aki öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy öregségi nyugdíjban részesül, és a nyugdíjra való jogosultságának megállapítását megelőző napon rokkantsági ellátásban részesült I-II. csoportú rokkantságára tekintettel, vagy egészségi állapota nem haladta meg a 30%-os mértéket.

Normatív jogcímen jogosult közgyógyellátásra az a személy, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az elismert térítési díja

  • az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja (2.850,- Ft) feltéve, hogy
  • a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (28.500,- Ft), egyedül élő esetén 150%-át (42.750,- Ft).

A jogosultság

  • az ellátásra alanyi jogon jogosultak esetében két évre,
  • normatív alapon, és méltányosságból megállapított ellátás esetében egy évre kerül megállapításra.

A közgyógyellátásra való jogosultság ugyanazon időszakra vonatkozóan csak egy jogcímen állapítható meg azzal, hogy méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság csak abban az esetben állapítható meg, ha a kérelmező alanyi vagy normatív jogcímen nem jogosult az ellátásra.
A jogosultság kezdő időpontja a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő 15 nap.
A közgyógyellátás iránti kérelem a jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző három hónapban is benyújtható. Amennyiben az eljárás a jogosultság lejárta előtt legalább 15 nappal korábban befejeződik, az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell megállapítani.
Közgyógyellátás keretében gyógyító ellátás csak hatályos igazolvánnyal vehető igénybe.

Mekkora összegű lehet az egyéni gyógyszerkeret és az eseti keret?

Az egyéni gyógyszerkeret összege a jogosult egyéni havi rendszeres gyógyszerköltsége, legfeljebb havi 12.000,- Ft lehet. Amennyiben az egyéni rendszeres gyógyszerköltség a havi 1.000,- Ft-ot nem éri el, egyéni gyógyszerkeret nem kerül megállapításra.
Az eseti keret éves összege 6.000,- Ft.
Amennyiben a közgyógyellátásra jogosult személy részére egyéni gyógyszerkeret nem kerül megállapításra, a gyógyszerkeret megegyezik az eseti kerettel.

Mi a közgyógyellátásra való jogosultság megállapításának menete?

A jogosult számára kizárólag a személyes szükségletének kielégítéséhez szükséges gyógyító ellátás rendelhető.
A járási hivatal dönt

  • a közgyógyellátásra való jogosultságról,
  • a közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontjáról,
  • a jogosult gyógyszerkeretéről, külön megjelölve az egyéni gyógyszerkeret összegét.

Lehet-e az egyéni gyógyszerkeret felülvizsgálatát kérni, ha a jogosultság megállapítását követően a havi rendszeres gyógyszerköltség jelentősen emelkedett?

Amennyiben az ellátásban részesülő személy egészségi állapotában, a gyógykezelését szolgáló terápiában, illetőleg a keret megállapításakor figyelembe vett gyógyszerek térítési díjában olyan változás következik be, amelynek következtében havi rendszeres kiadása a gyógyszerkeret megállapításakor figyelembe vett gyógyszerköltséghez képest ténylegesen legalább 1.000,- forinttal megváltozik, az ellátásban részesülő személy kérelmére lehetőség van az egyéni gyógyszerkeret év közbeni felülvizsgálatára.
A felülvizsgálat során az egyéni gyógyszerkeret újbóli megállapítására abban az esetben kerül sor, ha a gyógyszerköltség havi változásának összege az 1.000,- forintot eléri. A fix összegben megállapított egyéni gyógyszerkeret felülvizsgálata során a gyógyszerkeret megállapításakor figyelembe vett gyógyszerköltségként az egyéni gyógyszerkeret összegét kell figyelembe venni.
A jogosultság lejártát megelőző három hónapban az egyéni gyógyszerkeret felülvizsgálatát nem lehet kérni.
A felülvizsgálat során megállapított magasabb egyéni gyógyszerkeret a határozat meghozatalát követő 15. naptól jár.
Ha a felülvizsgálat eredményeképpen csökken az egyéni gyógyszer-keret a megállapított alacsonyabb egyéni gyógyszerkeret a határozat meghozatalát követő 30. naptól jár.
Ha a felülvizsgálat eredményeképpen nem állapítható meg egyéni gyógyszerkeret, azt mely időponttól szüntetik meg?
Ha a felülvizsgálat eredményeképpen a jogosultság megszüntetésére kerül sor, annak időpontja a határozat meghozatalát követő 30. nap.

Ki írhat fel gyógyszert a közgyógyellátott személy részére?

A közgyógyellátás keretében gyógyszert a jogosult részére

  • a háziorvosa, illetve azon gyógyszerek esetében, melyeket a vonatkozó jogszabályok alapján csak szakorvos írhat fel, a kezelést végző szakorvos,
  • sürgős szükség esetén a tartózkodási hely szerint illetékes kezelőorvos statim jelzéssel legfeljebb egy, eredeti legkisebb gyári csomagolásban,
  • a fekvőbeteg-gyógyintézet orvosa a beteg elbocsátásakor legfeljebb egy, eredeti legkisebb gyári csomagolásban,
  • a járóbeteg-szakellátás szakorvosa vizsgálatra, kezelésre megjelent betegnek legfeljebb egy, eredeti legkisebb gyári csomagolásban,
  • gyógyászati segédeszközt a kezelőorvos,
  • az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokat a kezelőorvos rendelhet.

Meddig használható fel a gyógyszerkeret és ki ad tájékoztatást a rendelkezésre álló gyógyszerkeret összegéről?

A gyógyszerkeret az igazolvány érvényességi ideje alatt használható fel. Két évre megállapított jogosultság esetén az adott évre megnyitott keretből fel nem használt összeggel a következő évre járó egyéni és eseti keret összege nem növelhető meg.

A gyógyszertár a közgyógyellátás keretében történő gyógyszerkiadást megelőzően ellenőrzi, hogy a vényen feltüntetett személy szerepel-e a hatósági nyilvántartásban, továbbá tájékoztatást ad a jogosult részére még rendelkezésre álló gyógyszerkeret összegéről.
A gyógyszertár a közgyógyellátás keretében térítésmentesen a gyógyszerkeretnek az egészségbiztosítási szerv nyilvántartása szerint meghatározott időszakban rendelkezésre álló összegéig ad ki gyógyszert.

Mely esetben veszti el a közgyógyellátási igazolvány az érvényességét és mikor szüntetik meg a közgyógyellátásra való jogosultságot?

Az igazolvány a megállapított jogosultsági időtartam lejárta előtt hatályát veszti, ha

  • a közgyógyellátásra való jogosultságot megszüntették, vagy
  • az igazolványt a közgyógyellátásra való jogosultság igazolására alkalmatlanná nyilvánították, visszavonták, vagy
  • a jogosult meghalt.

Abban az esetben, ha az igazolvány

  • elveszett, vagy
  • megsemmisült, vagy
  • a jogosultság igazolására alkalmatlanná vált.

Megszüntetik a közgyógyellátásra való jogosultságot, ha:

  • az igazolvány kiállítására jogosultság hiányában került sor, vagy
  • a jogosultság az igazolvány kiállítását követően megszűnt, vagy
  • a jogosult az igazolványt rosszhiszeműen, a jogszabályokkal ellentétesen használta fel.

Egészségügyi szolgáltatás

Ki jogosult az egészségügyi szolgáltatásra?

Egészségügyi szolgáltatásra jogosult a biztosított személy, valamint az a személy, aki szolidaritási alapon jogosult az egészségügyi szolgáltatásra.

Ki minősül biztosítottnak?

  • Munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik.
  • Szövetkezet tagja – ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját -, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik.
  • Tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló.
  • Az álláskeresési támogatásban részesülő személy.
  • Kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó.
  • Kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó.
  • Díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy – a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével – amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.
  • Egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja, kivéve a saját jogú nyugdíjast.
  • Mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, az egyéb jogcímen biztosítottat, a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Ki jogosult az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék megfizetése nélkül, ún. szolidaritási alapon az egészségügyi szolgáltatásra?

Az a személy, aki

  • csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban részesül
  • saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitációs járadékban részesül,
  • mezőgazdasági járadékban (öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban), megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, bányászok egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban, házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban részesül,
  • nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadigondozotti ellátásban részesül,
  • bányászati keresetkiegészítésben vagy átmeneti bányászjáradékban részesül,
  • gyermekgondozási segélyben részesül,
  • Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettől nyugdíjban vagy a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi vagy rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,
  • az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásban, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban részesül, továbbá
  • a közoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó alapfokú, középfokú nevelési-oktatási vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, valamint az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll,
  • megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett és munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot, illetve egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri, vagy egészségi állapota 50 százalékos vagy ennél kisebb mértékű, és az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik,
  • a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát,
  • kiskorú, magyar állampolgársággal és Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, továbbá az a nem magyar állampolgárságú kiskorú, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik,
  • személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt, továbbá az illetékes magyar hatóság által ideiglenes hatállyal elhelyezett, otthont nyújtó ellátás keretében átmeneti és tartós nevelésbe vett külföldi kiskorú személy,
  • fogvatartott,
  • akiknek a jegyző az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát megállapította,
  • egészségügyi szolgáltatás megszerzése érdekében kötött megállapodás alapján jogosult,
  • az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett,
  • nevelőszülői tevékenységet folytat, és az e tevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát, naptári napokra annak harmincad részét,
  • hajléktalan,
  • a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény alapján korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül,
  • az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényben meghatározott balettművészeti életjáradékban részesül.

Ki kérheti szociális helyzetére tekintettel az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának megállapítását?

Az a személy, aki az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult, mert nem biztosított, szolidaritási alapon sem jogosult az egészségügyi szolgáltatásra és nem részesül olyan rendszeres pénzellátásban, mely őt az egészségügyi szolgáltatásra jogosítaná, és jövedelmi helyzete miatt nem képes az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére.

A járási hivatal kinek állapítja meg az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát?

A járási hivatal az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát,

  • akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át,
  • aki egyedül élő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.

A szociális rászorultság igazolásáról a járási hivatal hatósági bizonyítványt állít ki. A bizonyítvány hatályossága 1 év. A bizonyítvány tartalmazza: a rászoruló személy nevét, lakcímét, Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, a rászorultság tényét, az igazolás hatályosságát. A bizonyítvány a feltételek fennállta esetén ismételten kiállítható.

Az oldal legutóbbi frissítése: