Könnyen érthető verzió

Ez a szöveg könnyen érthető.

A megváltozott munkaképességű emberek,

az egészségkárosodott emberek,

a fogyatékos emberek szeretnének dolgozni.

A munka világa témában a munkavállalásról olvashat.

Megváltozott munkaképességű azt jelenti, hogy

az ember segítséggel tud dolgozni.

Például

több magyarázatot kér,

lassabban tud dolgozni.

A gyakran ismételt kérdések almenü rövid neve: GYIK

A GYIK almenüben olvashat a munkavállalás fontos kérdéseiről.

Szeretne dolgozni, de hiányzik az igazolása a megváltozott munkaképességéről.

Olvassa el a dolgozni szeretne, első lépések cím szöveget!

Szeretne dolgozni, és van igazolása a megváltozott munkaképességéről.

Olvassa el az út a munkavállaláshoz című szöveget!

A szövegből megtudja,

mit tegyen az álláskereséskor, a felvételi beszélgetésen, szerződéskötéskor.

A szövegek olvasásához érdemes segítséget kérni.

Jelnyelvi videó verzió

Hogyan tudom magam „leszázalékoltatni”, avagy mi a komplex minősítés?

Ha valaki olyan betegséggel vagy fogyatékossággal rendelkezik, amely jelentősen befolyásolja munkavégző képességét, netán nem is tud dolgozni és ezért szeretné igénybe venni a számára lehetőségként kínálkozó pénzbeli ellátások vagy foglalkoztatást elősegítő kedvezmények egyikét, akkor egy hivatalos eljárásban kell részt vennie. A köznyelv ezt „leszázalékolás”-nak nevezi, azonban az eljárás hivatalos elnevezése: komplex minősítés. Azért nevezik komplexnek a minősítést, mert nem csak az egészségügyi állapot, hanem a munkaerőpiaci és a szociális helyzet szempontjából is megvizsgálják az adott személy lehetőségeit és az elhelyezkedést akadályozó tényezőket.

A minősítést a kormányhivatalok járási hivatalai végzik – a megyeszékhely járási hivatalának Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Osztálya –, Budapest és Pest megye vonatkozásában pedig a III. kerületi hivatalhoz tartozó Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Főosztály. Elérhetőségeket a http://www.kormanyhivatal.hu/hu oldalon lehet találni.

Mit kell tudni a komplex minősítésről?

A komplex minősítésről részletes információt a Kormányablak oldalon  „A megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelem” címszó alatt lehet olvasni http://kormanyablak.hu/hu/feladatkorok/82/NRSZH00001.

A komplex minősítés igényléséhez egy nyomtatványt kell kitölteni, amely ezen az oldalon elérhető http://www.kormanyhivatal.hu/hu/budapest/hirek/rehabilitaciol-ellatas. A nyomtatványt KÉRELEM-ADATLAP –  megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránt néven kell keresni.

A nyomtatvány kitöltését segíti egy tájékoztató, amelyet itt lehet elolvasni: TÁJÉKOZTATÓ az adatlap kitöltéséhez

Az eljárás menetéhez kapcsolódóan csak néhány dologra hívjuk fel a figyelmet:

  • A kérelmezőnek először a háziorvosát kell felkeresnie az eljárás megindításához, mert a háziorvos által kiadott dokumentumok szükségesek a kérelem benyújtásához.
  • Ezt követően össze kell gyűjteni minden, az aktuális egészségi állapotot leíró orvosi papírt. Amennyiben nem állnak rendelkezésre friss orvosi dokumentumok, akkor azokat a szakrendeléseken be kell szerezni. Erre azért van szükség, mert a vizsgálatokról szóló eredmények kellenek ahhoz, hogy teljes képet kaphassanak az orvosszakértők a kérelmező aktuális egészségi állapotáról.
  • A hivatalos eljárást már az orvosi papírok beszerzésével párhuzamosan érdemes megindítani az illetékes rehabilitációs hatóságként eljáró fővárosi vagy megyei kormányhivatalnál. A minősítést a kormányhivatalok járási hivatalai végzik – a megyeszékhely járási hivatalának Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Osztálya –, Budapest és Pest megye vonatkozásában pedig a III. kerületi hivatalhoz tartozó Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Főosztály. Elérhetőségeket a http://www.kormanyhivatal.hu/hu oldalon lehet találni.
  • Fontos, hogy az összes kötelező melléklet benyújtásra kerüljön, mert a hiányosságok miatt elhúzódhat az eljárás időtartama. Az adatlap kitöltése előtt javasoljuk a kérelemhez kapcsolódó tájékoztató áttanulmányozását.
  • A kitöltés megkezdése előtt érdemes átgondolni az eddigi munkahelyeket, a betöltött munkaköröket, mert a nyomtatványokon erre vonatkozó kérdések is szerepelnek. Erre azért van szükség, hogy a komplex minősítést végző bizottság teljes képet kapjon a minősítést kérelmező személy foglalkoztatási előzményeiről, eddigi munkatapasztalatáról.
  • A komplex minősítésben a megmaradt egészségi állapot és hasznosítható képességek feltárása történik egészségügyi, szociális és foglalkoztatási szempontból. A minősítést egy minimum négytagú bizottság végzi, amely 2 fő orvos-szakértőből és 1 fő foglalkozási rehabilitációs, illetve 1 fő szociális szakértőből áll.
  • A minősítés személyes vizsgálat vagy a dokumentumok értékelése alapján egyaránt történhet.
  • A hatóság minden esetben írásban küld értesítést a komplex minősítés eredményéről. Amennyiben az eredménnyel nem ért egyet a kérelmező, úgy az elsőfokú határozat ellen a határozatot kiadó hatóságnál nyújtható be a fellebbezés. A hatóság által kiadott határozatok minden esetben tájékoztatást nyújtanak a jogorvoslati lehetőségekről.

Milyen előnyöm származik abból, ha rendelkezem komplex minősítéssel?

A komplex minősítési eljárás a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapításához kapcsolódik. Tehát, ha valaki pénzbeli ellátást szeretne igénybe venni megváltozott munkaképességének kompenzálására, akkor ezen a vizsgálaton részt kell vennie. Ha az egészségi állapota a komplex minősítés alapján 60 %-os, vagy kisebb mértékű, és a jogszabályban meghatározott egyéb jogosultsági feltételekkel is rendelkezik, akkor akár rehabilitációs ellátást vagy rokkantsági ellátást állapíthatnak meg részére.

A munkaerőpiacon történő elhelyezkedés során a minősítés támpontot adhat az érintett személy leendő munkáltatójának ahhoz, hogy meglássa: munkavállalója megmaradt képességei, eddigi munkatapasztalatai, valamint érdeklődése, meglévő, illetve fejleszthető kompetenciái milyen munkakör betöltésére teszik őt alkalmassá.

Az akkreditált foglalkoztatóknál történő munkavégzésnek az egyik feltétele a komplex minősítés megléte. Tehát aki rendelkezik komplex minősítéssel, annak a nyílt munkaerőpiac mellett lehetősége van védettebb környezetben – akkreditált foglalkoztatóknál is – elhelyezkedni, így nagyobb valószínűséggel kerül olyan munkakörbe, ami az egészségi állapotát nem veszélyezteti, azt tovább nem rontja, ami igazodik meglévő munkaképességéhez.

A munkáltatók szempontjából is van előnye a komplex minősítésnek, mert az a munkáltató, aki olyan személyt alkalmaz, akinek az egészségi állapota a komplex minősítés alapján 60 %-os, vagy kisebb mértékű, dolgozója után kedvezményekben részesülhet.

Érhet-e hátrány a komplex minősítés miatt?

Nem.
Ha valaki rendelkezik komplex minősítéssel, arról nem köteles munkáltatóját tájékoztatni, kivéve ha ehhez kapcsolódóan pénzbeli ellátásban is részesül. Azt viszont tudnia kell, hogy mind ő maga, illetve munkáltatója is kedvezményektől eshet el a tájékoztatás hiánya miatt.

Hol dolgozhatok megváltozott munkaképességű személyként?

 A megváltozott munkaképességű emberek számára több lehetőség is rendelkezésre áll ahhoz, hogy dolgozhassanak. Ilyenek a védettebb feltételeket biztosító, kifejezetten a megváltozott munkaképességű – egészségkárosodott illetve fogyatékos személyek – foglalkoztatására kialakított fejlesztő foglalkoztatók és akkreditált foglalkoztatók, vagy az általános körülményeket biztosító nyílt munkaerőpiaci munkáltatók vagy akár közfoglalkoztatók.

Ez általánosságban azt jelenti, hogy az érintettek bárhol dolgozhatnak, ahol a munkáltatók a képességeiknek, egészségi állapotuknak megfelelő munkahelyet tudnak számukra biztosítani.

Azonban különféle munkahelyekre történő elhelyezkedésnek meg lehetnek a speciális feltételei. (pl.: közfoglalkoztatásba csak a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesülő személy vehet részt). Ezekről a feltételekről közvetlenül a foglalkoztatóknál vagy az elhelyezkedést támogató akkreditált szolgáltató szervezeteknél célszerű érdeklődni.

Hogyan találhatok munkát, ha megváltozott munkaképességű vagyok? Ki segíthet az álláskeresésben?

A megváltozott munkaképességű emberek számára a klasszikus álláskeresési módok mellett – mint például az ismeretségen, hirdetéseken vagy a köznyelvben „munkaügyi központ”-nak nevezett, hivatalos nevén a Kormányhivatalok kerületi vagy járási hivatalainak Foglalkoztatási Osztályain keresztüli álláskeresés mellett – hozzáférhetőek olyan lehetőségek is, amelyeket kifejezetten számukra biztosít az állam vagy egyéb szervezet.

Elsősorban azokat az úgynevezett akkreditált foglalkozási rehabilitációs szolgáltatókat érdemes megkeresni, amelyek kifejezetten a megváltozott munkaképességű személyek elhelyezkedését segítik. Tevékenységük ingyenes és a céljuk, hogy megfelelő munkakörben tartós elhelyezkedést kínáljanak a hozzájuk forduló érdeklődőknek. A szolgáltató szervezetek elérhetőségét itt lehet megtalálni: Foglalkozási rehabilitációs szolgáltatók nyilvántartása – 2018.04.23.

Ezek a szolgáltató szervezetek segítenek eligazodni a hivatalos ügyek intézésében, ajánlani tudnak olyan speciális rendezvényeket – például állásbörzéket, fórumokat –, amelyek kifejezetten a megváltozott munkaképességű személyeknek szólnak. Ismerik a környékbeli normál vagy „védett” munkáltatókat és azok jellemző állásigényét, aktuális álláslehetőségeit. Ezek a szakemberek nem csak a munkakeresésben tudnak segítséget nyújtani, de a munkára történő felkészítést is támogatják olyan szolgáltatásokkal, melyeknek célja az, hogy az érintettek alkalmassá váljanak a képességeikkel elérhető legmagasabb szintű foglalkoztatásra, elérve akár a nyílt munkaerőpiacot is.

Hány órában dolgozhatok, ha megváltozott munkaképességű vagyok?

A munkaidő hosszát leginkább az általános egészségi állapot, illetve a megváltozott munkaképességhez kapcsolódó ellátás befolyásolhatja.

Ha valaki nem részesül semmilyen ellátásban, akkor csak az egészségi állapota, munkabírása szabhat korlátot a munkaidőnek. Ha viszont valamilyen, a megváltozott munkaképességéből adódóan megállapított ellátásban részesül, akkor fontos tisztázni a munkakezdés előtt, hogy az adott ellátási forma mellett a jogszabály hány órában történő foglalkoztatást engedélyez.

Ez utóbbival kapcsolatban a kormányhivataloktól és a foglalkozási rehabilitációs szakemberektől kaphatnak információkat. A kérdéshez kapcsolódóan az alábbi linken is találhatnak információkat: http://kormanyablak.hu/hu/feladatkorok/82/NRSZH00001

Hogyan készüljek fel egy állásinterjúra?

Az állásinterjúra való felkészülés lényeges feltétele a sikeres elhelyezkedésnek. Ha nem vesszük igénybe segítő szervezet vagy szakember támogatását, akkor alaposan végig kell gondolni több dolgot. Az interneten nagyon sok oldal segíti az álláskeresőket, így érdemes ezeket tanulmányozni.

Az állásinterjú során elsősorban egy személyes beszélgetésre számíthatunk. Ez a leggyakoribb kiválasztási forma, szinte kivétel nélkül alkalmazzák a munkáltatók. Célja, hogy a munkáltató összetettebb képet nyerjen a jelentkezőről. Nem mindegy, hogy milyen benyomást keltünk a személyes találkozás során. Tehát az állásinterjúra fel kell készülni: át kell gondolni hogyan jelenünk meg, milyen ruhát veszünk fel, mit viszünk magunkkal, hogyan fogunk viselkedni, miket fogunk mondani, mit szeretnénk megosztani magunkról, egészségi állapotunkról, eddigi munkahelyeinkről, munkatapasztalatainkról.

Ha bizonytalanok vagyunk bármelyik kérdésben, kérjünk segítséget közvetlen környezetünktől esetleg szakembertől például az akkreditált szolgáltatóknál dolgozó szakemberektől (elérhetőség: Foglalkozási rehabilitációs szolgáltatók nyilvántartása – 2018.04.23.)

A szóbeli interjú mellett egyre gyakrabban alkalmaznak főként a nagyobb cégek előzetes írásbeli felméréseket, teszteket melyek során készséget, képességet, szakmai alkalmasságot vizsgálnak. Ezek az írásbeli tesztek jellemzően csoportos keretek között kerülnek megíratásra, s eredményükről szóban vagy írásban értesítik a jelentkezőt. Általában aki ezeken a teszteken megfelel, az vehet részt a szóbeli interjún.

Mire figyeljek a munkaszerződés megkötésekor?

A munkaszerződés megkötése előtt minden esetben a munkáltató elküldi leendő dolgozóját foglalkozás-egészségügyi vizsgálatra, melyen kötelező részt venni. A vizsgálatot a munkáltató fizeti, s a vizsgálat eredményéről szóló dokumentumot a munkáltatónak be kell mutatni.

Jellemzően ezt követi a szerződéskötés, melyhez a munkáltató számos dokumentumot kérhet, ezek a következők lehetnek:

  • személyi igazolvány;
  • lakcímkártya;
  • adókártya;
  • TAJ kártya;
  • végzettséget igazoló dokumentumok;
  • kiskorú gyermeket nevelő szülő esetén a gyermek adatai (családi adókedvezmény igénybevételéhez);
  • pénzbeli ellátásról szóló papírok;
  • utolsó munkahely kilépési papírjai (ha van);
  • magánnyugdíjpénztár nyilatkozat (ha van).

A szerződésben kötelezően rögzíteni kell a munkaszerződést kötő felek nevét és legfontosabb adatait, a munkavállaló személyi alapbérét, munkakörét, illetve a munkavégzés helyét.

A munkaszerződés általában tartalmazza még

  • a napi munkaidőt,
  • az alapbéren túli munkabért és egyéb juttatásokat (ha vannak ilyenek),
  • a munkakörébe tartozó feladatokat,
  • a szabadság mértékét valamint
  • a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályait is valamint
  • a munkáltatói jogkör gyakorlóját.

A munkaszerződés legalább két példányban készül, csak a felek aláírásával lesz érvényes. Az egyik aláírt példányt a munkavállaló meg kell, hogy kapja.

Hogyan kommunikáljak az egészségi állapotomról a munkahelyemen?

Mindenki más-más személyiség, ezért saját egészségi állapotát másként éli meg, s erről másként beszél, vagy éppen nem beszél környezetével. Mindenki maga dönti el, hogy munkahelyén mennyi információt oszt meg a munkatársaival, de általánosan elmondható, hogy fontos a munkáltatót és a közvetlen kollégákat – a személyiségi jogok tiszteletben tartása és diszkréció mellett – tájékoztatni azokról a betegségből fakadó állapotokról, esetleges nehézségekről, amelyek közvetlen hatással lehetnek a munkavégzésre.


Az alábbiakban a témához kapcsolódó szakmai anyagok, adatbázisok elérhetőségét tüntetjük fel:


A témához kötődő legfontosabb jogszabályok:

  • 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről;
  • 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról;
  • 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról;
  • 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről;
  • 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról;
  • 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról.

Az oldal legutóbbi frissítése: