A konyhák kialakításánál az általános alapelveknél leírtak fokozott figyelembevétele szükséges. A konyhában a különböző konyhai munkafolyamathoz szükséges berendezések, munkafelületek összevont csoportokban, összefüggő technológiai felületet alkotva helyezkedjenek el. Ellenkező esetben mindenkinek kényelmetlenné, hosszadalmassá válik az ételkészítés, de különösen a kerekesszékkel, járókerettel, mankóval közlekedő használóknak okoz nehézségeket, hiszen nekik a segédeszközük használata miatt mozgás közben mindkét kezük foglalt, így a konyhai munkafolyamatok során ők csak nehézségek árán, vagy egyáltalán nem tudják arrébb vinni, áthelyezni a szükséges dolgokat (pl. forró vízzel telt edényt). Az ételkészítés (konyha) berendezéseit úgy kell kialakítani, hogy az összefüggő technológiai felület (mosogató – feldolgozó felület – tűzhely) alatt megszakítatlan „térdszabad” űrszelvény maradjon, ahova nem lehet alsó tárolókat elhelyezni. A munkapult ideális magassága 0,85-0,90 m. Ügyeljünk arra, hogy a kerekesszékes vagy idős használók számára a legideálisabb, ha az összefüggő technológiai felület főbb funkciói egy helyben állva elérhetőek, hogy a főzés során szükséges helyzetváltoztatásokat minimálisra csökkentsük. Ennek érdekében a mosogató és tűzhely közötti távolság – a feldolgozó felület hossza – 80 cm-nél ne legyen hosszabb.
Az egy pozícióból végezhető teljes munkafolyamat a mosogatás esetében is kiemelt jelentőséggel bír. A felesleges helyzetváltoztatások csökkentése érdekében ügyeljünk arra, hogy a mosogatásnál a mosogató egyik oldaláról lehessen venni a koszos edényeket és a másik oldalon a csepegtetőbe rakni a tisztákat. A mosogató alsó felületét hőszigeteléssel kell ellátni, nehogy a használó érzéketlen térdét megégesse a mosogatóba öntött forró víz. Mosogatógépnél fontos, hogy az edények kerekesszékben ülve is biztonságosan behelyezhetőek, illetve elérhetőek legyenek.
A sütő mindig magasra helyezett, szekrénybe épített sütő legyen. A tűzhelynek, a sütőnek és a mikrohullámú sütőnek lehetőleg mindkét oldalán biztosítsunk rakodófelületet a forró étel könnyű levételének, kivételének érdekében. Ha ez konyhapulttal nem megoldható, akkor kihúzható rakodó lapokat építsünk be a tűzhellyel, sütővel, mikrohullámú sütővel szomszédos konyhaszekrénybe.
A konyhabútorok ajtói „kivető-pántosak” legyenek, 180 fokos szögben legyenek kinyithatók, hogy a használati zónába az ajtólapok ne álljanak be. Előnyös fiókos elemek használata, amelynek tartalma felülről ellenőrizhető és kiszedhető. Ajtós elemek előtt a használati zóna legkisebb szélessége 150 cm, az alsó tárolót nem tartalmazó elemek előtt 120 cm. A kerekesszék 180 fokban történő megfordulásához 150 cm átmérőjű kört kell egy helyen szabadon hagyni. Ez a térdszabad felületek alá nyúlhat. A felső tárolóknak legalább az alsó polcfelülete a kerekesszékből elérhető legyen, 120 cm-nél nem magasabban.
A hűtőnél a kerekesszékből történő elérési magasságra kell ügyelni: a pult alá helyezett kisebb hűtő esetében problémát jelent az alsóbb polcok, fiókok elérése és használata. Javasolt a hűtőt a padlószinttől 0,30 m-rel megemelni, vagy olyan kombinált, hűtő-fagyasztó berendezést választani, ahol a fagyasztó funkció alul, a hűtő felül helyezkedik el.
Általános alapelvek
A konyha feltöltése szempontjából célszerű annak bejárattól történő gyors megközelíthetőségét biztosítanunk. A konyhában minden nap töltünk több-kevesebb időt főzéssel, sütéssel, esetleg étkezéssel. A konyha tehát egy olyan helyiség, ahol sokféle és különböző dolgokat végzünk, amelyeknek mind kényelmesen, mind biztonságosan jól használhatónak kell lennie. Fordítsunk kiemelt figyelmet azon berendezések elhelyezésére, illetve az azokkal kapcsolatos munkafolyamatok – például sütés, főzés – megtervezésére, amelyeknek nem körültekintő használata súlyos baleseteket okozhat. A biztonsági szempontok figyelembevétele az egyes konyhai folyamatok megtervezésénél, a konyha berendezésénél különösen fontos.
A konyháknál kulcskérdés a munkafolyamatoknak megfelelő funkcionális elrendezés. Az ételkészítés azzal kezdődik, hogy a hűtőből, fagyasztóból, kamrából előszedjük a hozzávalókat, azokat szükség esetén megtisztítjuk, megmossuk, majd következik az étel előkészítése a munkafelületen. Az előkészített anyagokból az ételt megfőzzük, kisütjük. A főzés vagy az étkezés után pedig elmosogatunk. Nagyon fontos, hogy ezt a logikai láncot a konyhai berendezések elhelyezkedése kövesse. Az egyes konyhai munkafolyamathoz szükséges berendezések, munkafelületek a konyhában egymás mellett helyezkedjenek el (ne pl. átellenes falak mentén), különben a konyhában folyamatosan különböző helyekre kell nyúlnunk, illetve tennünk a szükséges hozzávalókat. Ez mindenkinek kényelmetlenné, hosszadalmassá teszi a sütést-főzést, de különösen a kerekesszékkel, járókerettel, mankóval közlekedő embereknek okoz nehézségeket, hiszen nekik a segédeszközük használata miatt mozgás közben mindkét kezük foglalt, így a konyhai munkafolyamatok során ők csak nehézségek árán tudják hogyan arrébb vinni, áthelyezni a szükséges dolgokat.
A szűk konyha nagy problémát jelenthet mindenkinek. Ez nem csak a kerekesszék megfordulását teszi lehetetlenné, de például egy nagybevásárlás után a csomagok, szatyrok kipakolásának sem biztosít elég helyet. A beépített alsó szekrénnyel rendelkező konyhapultok, mosogatók a kerekesszékkel történő használatot nem biztosítják. Ugyanez a probléma merül fel a nem térdszabad kialakítású tűzhely, sütő esetében is.
A mosogatónál akadályba ütközhetnek a kar és kézsérültek a csaptelep használatakor, ha az nem jól megmarkolható, vagy ha az a csukló túl nagy forgómozgását igényli.
A sütőnél, mikrohullámú sütőnél kritikus pont a forró étel kiemelése és mozgatása mozgássérült, idős emberek számára. Gyengénlátók és értelmileg akadályozott személyek számára fejtörést okozhat, a tűzhelyen az egyes főzőlapokhoz tartozó kezelőszerv megtalálása, vagy hogy a mikrohullámú sütőt illetve egyéb berendezéseket hogyan kell üzemeltetni.
A főzés, mosogatás alatti hosszú ácsorgás alatt az idősebbek, illetve gyengébb állóképességgel rendelkező emberek elfáradhatnak, így számukra előnyös ha megtámaszkodási, leülési lehetőséget biztosítunk.
A felső szekrényekben tárolt tányérok, poharak nem elérhetőek kerekesszékben ülve, de az alsó szekrény legalsó polcán található edényeket se lehet többnyire kerekesszékben ülve elérni és kivenni, mert ahhoz annyira le kell hajolni, hogy a kerekesszékes személy egyensúlyát veszti és így a székéből könnyen kieshet vagy felborulhat azzal. Jó megmarkolási lehetőség hiányában a szekrényajtók, fiókok kinyitása, fogantyúinak használata kézsérülteknek okozhat problémát, de nehézséget jelenthet mindenki számára, akinek a konyhai munkák miatt vizes, piszkos a keze.
A hűtőben és a fagyasztóban tárolt ételek elérhetőségénél és ajtajuk nyitásánál hasonlóak a problémák.
A kapcsolók, dugaszoló aljzatok, a konyhai berendezések elérése szintén nehéz lehet egy kerekesszékben ülő ember számára, mert azok vagy a konyhapult mögötti falon vagy túl magasan – gyakran a felső szekrény alján – helyezkednek el.
Konyha mérete, funkcionális elrendezése
A konyhák minimális méreténél a már ismert helyszükségletet kell figyelembe vennünk, azaz a konyhában legalább 1,50 m átmérőjű szabad területet kell biztosítanunk, amiben a kerekesszékes személyek meg tudnak fordulni. Ezt új lakások, családi házak tervezésénél, építésénél mindenképpen figyelembe kell venni. Meglévő lakások, családi házak szűk konyhái esetében meg kell keresni az ideális megoldást a konyha növelésére. Ez gyakran költséges, átfogóbb felújítást igénylő feladat.
A megfelelő funkcionális lánc biztosítása érdekében a konyhai berendezéseket a következő sorrendben helyezzük el: fagyasztó, hűtő, min. 0,30 m szélességű rakodófelületet biztosító munkalap, mosogató, min. 0,60 m szélességű étel előkészítésére alkalmas munkapult, tűzhely, min. 0,30 m szélességű rakodófelületet biztosító munkapult. A berendezéseket, munkapultokat megszakítás nélkül, egymás mellett helyezzük el. Egyenes, „L” alakú vagy „U” alakú konyha kialakítása javasolt. Kerekesszékes vagy idős használók számára a legideálisabb, ha a főbb funkciók (mosogató, étel előkészítésére alkalmas munkafelület, tűzhely) egy helyben állva elérhetőek, hogy a főzés során szükséges helyzetváltoztatásokat minimálisra csökkentsük. Például a mosogatásnál a mosogató egyik oldaláról lehessen venni a piszkos edényeket és a másik oldalon a csepegtetőbe rakni a tisztákat, vagy a tűzhelynél az egyik oldalról venni az előkészített hozzávalókat és a másik oldalra letenni a kész ételt.
Mosogató, mosogatógép
A mosogató legyen térdszabad kialakítású, hogy kerekesszékkel is alá lehessen gurulni. A mosogató csaptelepe legyen egykarú keverő csaptelep, hogy kézsérültek is könnyen tudják használni, illetve piszkos kézzel is könnyen meg tudjuk nyitni.
A mosogatógépnél fontos hogy az edények kerekesszékben ülve is biztonságosan behelyezhetőek illetve elérhetőek legyenek. Ajánlott a mosogatógépet a padlószinttől 0,30 m magasságba megemelni. A mosogatógép legyen könnyen és egyértelműen használható. A kezelőgombok kontrasztos színével gyengénlátók és értelmileg akadályozottak számára nyújthatunk többletinformációt. A kezelőgombok legyenek kellően nagyok és könnyen működtethetőek, hogy használatuk kézsérülteknek is könnyű legyen.
Munkapult
A munkapult minimum 0,90 m hosszú szakasza legyen térdszabad kialakítású. Fix munkapult esetén a munkapult ideális magassága 0,85-0,90 m. Több, eltérő képességekkel rendelkező használó esetén vagy a komfortfokozat növelése érdekében a munkapult lehet állítható magasságú is. Ebben az esetben a munkapult konzolosan egy előtétfalra szerelt, melynek függőleges mozgását kisméretű szervomotor biztosíthatja. A berendezés segítségével, egy nyomógomb megnyomásával a munkapult a kívánt magasságba állítható. A pultba épített mosogató és tűzhely esetén azok is lehetnek állítható magasságúak. Ebben az esetben a gépészeti bekötések, csatlakozások flexibilis csővel történnek.
