Mi az a komplex minősítés? Miért van erre szükség?

Az egészségi állapot nem állandó. Folyamatosan változik, betegségek, sérülések hatására rosszabbodhat, de az orvosok gyógyító munkájának, a gyógyszereknek és az orvosi rehabilitációnak köszönhetően javulhat is.
Ahhoz, hogy egy megváltozott munkaképességű egészségkárosodott illetve fogyatékos személy a munkaerőpiacon egészségi állapotának megfelelő munkakörben el tudjon helyezkedni szükséges az aktuális állapotának szakértői véleményezése. A véleményezést komplex szakértői bizottság végzi.
A komplex minősítés elsősorban a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapításához kapcsolódik, azonban ennél sokkal szélesebb a tartalma. A minősítési eljárás középpontjában a kérelmező egészségi állapotának, rehabilitálhatóságnak, a rehabilitáció lehetséges irányának, illetve a rehabilitációs szükségleteknek a megállapítása áll. A megmaradt egészségi állapot felmérése, a szükségletek és rehabilitációs irányok meghatározása annak érdekében történik, hogy a megváltozott munkaképességű személy minél sikeresebben tudjon elhelyezkedni az egészségi állapotának megfelelő munkakörökben.

A komplex minősítésről olvashat még

Komplex minősítési eljárás (hol, kik végzik, hogyan lehet elindítani, és mi a menete)

A komplex minősítést megelőzően az érintetteknek – háziorvossal történő egyeztetést követően – a megfelelő szakrendeléseken kell a panaszaikat kivizsgáltatni, az eredményekről az orvosi papírokat időben beszerezni. Ezeket a vizsgálati dokumentumokat – az egyéb kötelezően benyújtandó iratokkal együtt – a megyei/fővárosi kormányhivatal rehabilitációs hatóságai számára kell benyújtani a komplex minősítési eljárás megkezdéséhez. Az orvosszakértők számára ezen dokumentumok alapján nyerhető teljes kép az aktuális egészségi állapot megítéléséhez.

A komplex minősítést megelőzően az érintetteknek – háziorvossal történő egyeztetést követően – a megfelelő szakrendeléseken kell a panaszaikat kivizsgáltatni, az orvosi papírokat időben beszerezni. Ezeket a vizsgálati eredményeket kell majd az orvosszakértők részére hiánytalanul átadni a komplex minősítési vizsgálat során, hiszen ezen dokumentumok alapján nyerhető teljes kép az aktuális egészségi állapotról.

A komplex minősítési eljárás a rehabilitációs hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok járási hivatalainál indítható el a szükséges adatlapok/nyomtatványok kitöltésével. Az adatlap kitöltése előtt javasoljuk a Tájékoztató az Adatlap kitöltéséhez című dokumentum áttanulmányozását.

 

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság honlapján a Megváltozott munkaképességű személyek/Elérhetőségek címszó alatt megtalálja azokat a Rehabilitációs hatóságként eljáró szerveket, ahol részletes tájékoztatást kaphat és elindíthatja az eljárást.

További információk a komplex minősítésről:

– külső honlap

Minősítési szabályok

A komplex minősítés során alkalmazandó szempontrendszereket 2012-ben foglalták jogszabályba. A pontosan részletezett orvos-, szociális- és foglalkozási rehabilitációs szakértői minősítési szabályokat a 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet – külső honlap tartalmazza.

Komplex minősítési kategóriák

A komplex minősítésben az egészségkárosodás és a rehabilitálhatóság, a foglalkozási rehabilitációs esélyek függvényében új minősítési kategóriák kerültek meghatározásra:

  • Rehabilitáció nélkül foglalkoztatható (60% feletti egészségi állapot)
  • B1: foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (51-60% közötti egészségi állapot).
  • B2: egészségi állapota alapján rehabilitálható, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (51-60% közötti egészségi állapot)
  • C1: tartós foglalkozási rehabilitációt igénylő személy (31-50% közötti egészségi állapot).
  • C2: egészségi állapota alapján tartós rehabilitációt igényel, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (31-50% közötti egészségi állapot)
  • D: csak folyamatos támogatással foglalkoztatható megváltozott munkaképességű munkavállaló (1-30% közötti egészségi állapot).
  • E: egészségkárosodása jelentős, önellátásra részben, vagy egyáltalán nem képes.

 

További információk még:

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai és a rehabilitációs hatósággal való együttműködés a sikeres munkaerő-piaci integráció érdekében

– külső honlapAA A a 

A megváltozott munkaképességű személyek ellátása a rehabilitációs hatóság komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás lehet.

Rehabilitációs ellátás javasolt annak a megváltozott munkaképességű személynek, akinél a komplex minősítés kapcsán a szakértői bizottság azt állapítja meg, hogy foglalkozási rehabilitációja javasolt. Ebben az esetben a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében együtt kell működnie a rehabilitációs hatósággal. Rokkantsági ellátás esetén a foglalkozási rehabilitáció nem javasolt.

Az ellátásokról, az összegek kiszámítási módjairól, a jogosultsági feltételekről, az azokhoz kapcsolódó kötelezettségekről illetve szolgáltatásokról részletesen tájékozódni, informálódni az alábbi helyeken lehet:

 

A rehabilitációs hatósággal való együttműködés támogathatja, elősegítheti a megváltozott munkaképességű ember sikeres foglalkozási rehabilitációját. A rehabilitációs hatóság feladata, hogy az általa nyújtott szolgáltatásokkal – pl. munkaközvetítés, mentori szolgáltatás -, illetve az egyéb támogatásokhoz való hozzáférés – pl. képzés, rehabilitációs tanácsadás, pszichológiai- illetve álláskeresési tanácsadás – biztosításával eredményesen járuljon hozzá az együttműködő egészségkárosodott vagy fogyatékos ember foglalkozási rehabilitációjához, elsősorban a nyílt munkaerőpiacon történő foglalkoztatásuk elősegítéséhez, illetve a megfelelő munkavégzésük eléréséhez.

Aki rehabilitációs ellátást kap, az a rehabilitációs hatósággal történő kötelező együttműködés keretében részesül a támogatásokból. Azonban a rehabilitációs szolgáltatásokat azok a megváltozott munkaképességű személyek is igénybe vehetik, akik kérik a rehabilitációs hatóságnál nyilvántartásba vételüket (pl. rokkantsági ellátást, fogyatékossági támogatást stb. kapnak). Őket nevezi az erre vonatkozó szabályozás rehabilitációs szolgáltatást kérő személyeknek.

Jogorvoslati lehetőségek

Az elsőfokú határozat ellen a határozatot kiadó hatóságnál fellebbezés nyújtható be. A fellebbezést indokolni kell, és abban csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott. A fellebbezés elbírálására a másodfokon eljáró rehabilitációs hatóság jogosult.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII.29.) Korm. rendelet 5. melléklete tartalmazza a másodfokon rehabilitációs hatóságként, rehabilitációs szakértői szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok illetékességi területét és felsorolását.

További információk a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság honlapján a jogorvoslati lehetőségekről.

Az oldal legutóbbi frissítése: